A miniszterelnök, a gazdasági miniszter és a kormány több képviselője is a múlt hét folyamán nem győzte hangsúlyozni, hogy a jövedelmi adók alacsony tartásával (és ezzel párhuzamosan magas fogyasztási adókkal) szeretné hazánk gazdaságát hosszú távú növekedési pályára állítani, és jelentős foglalkoztatásbővítést elérni. De vajon a kormány elmúlt két éves tevékenységének köszönhetően tényleg csökkent-e az élőmunka terhe és ennek következtében megindultak-e a pozitív folyamatok a munkaerőpiacon?
Az alacsonykeresetűeknél növekedett a munkát terhelő adó
Először is megvizsgáltuk néhány tipikus bérkategória (gyermektelenek dolgozók) esetében, hogy hogyan alakult a munkát terhelő adók és járulékok mértéke - a 2012-től élő elsődleges bérkompenzáció figyelembe vétele nélkül - az elmúlt két évben.
Fontos megemlíteni, hogy a kormány kommunikációjával ellentétben, amely csak a személyi jövedelemadó csökkentését hangsúlyozza, mi a fizetendő járulékok is figyelembe vettük számításaink során. Mégpedig azért, mert egy-egy munkavállaló foglalkoztatásának költségét a járulékok mértéke, illetve a - 2011-ig még járuléknak hívott - szociális hozzájárulási adó nagyobb részében meghatározza, mint a személyi jövedelemadó kulcsa. Hogy kinek pontosan mennyivel, abban 2012-es bérkalkulátorunk nyújthat segítséget.
Ahogy az az alábbi összefoglaló táblázatunkban is látható, egy 108 ezer forintos bruttó fizetés esetén (ami 2012-től a garantált bérminimum összege is) 2010-ben még 41,33 százalékos adóék (a fizetendő adók és járulékok aránya a foglalkoztatottság teljes költségéhez viszonyítva) volt, ami 2011-ben a járulékemelkedés, valamint az adójóváírás mértékének csökkentése miatt 42,89 százalékra emelkedett. Az idei évben azonban a - munkáltató és a munkaadó által - bér után fizetett adók és járulékok mértéke már 49,03 százalékra nőtt köszönhetően az adójóváírás teljes kivezetésének, valamint az egészségbiztosítási járulék egyszázalékos emelkedésének.
Ezzel egyébként nemcsak 10 éves csúcsra került az alacsonykeresetűek esetében az élőmunkát terhelő adók mértéke hazánkban, de az Eurostat adatai szerint az Uniós országok között is a második helyre kerültünk az első helyen álló Belgium mögé. 2011-ben egyébként még "csak" a negyedik legmagasabb volt az átlagkereset 67 százalékát terhelő magyar adók és járulékok mértéke az uniós országok között.(Az Eurostat adatai egyelőre csak 2010-es adatot tartalmaznak, tehát elképzelhető, hogy azóta az országok rangsorában változás állt be.)
A fenti táblázatban látható, hogy a 2012-es változások már némileg kedvezőbbnek bizonyultak a munkaterhek szempontjából, hiszen előző évhez képest azok az átlagfizetéshez (bruttó 213 100 forint) közeli 250 ezer forintos bruttót terhelő adóéket csökkentették, míg a 2011-es változások csak az igazán magas, bruttó 500 ezer forint felettiek bérét terhelő adóterhét mérsékelték. Érdemes megfigyelni a táblázat utolsó oszlopát is, mely a jelenlegi adóéket viszonyítja a két évvel korábbi állapotokhoz. Ez alapján elmondható az, hogy a 2012-es járulékváltozás, az adójóváírás teljes és a szuperbruttó részleges kivezetése, az egy évvel korábbi változásokkal - járulékemelés, adójóváírás mérséklése - együttesen az alacsonykeresetűeknél 10 százalékponttal drágította a munkát. A bérkategóriák emelkedésével aztán fordított arányban mozog az adóék mértékének változása is: vagyis minél több bért fizet a munkaadó a munkavállalójának, arányaiban annál kisebb adóteherváltozást kellett elszenvednie, sőt a bruttó 500 ezerért dolgozóknál már 6 százalékponttal csökkent is a teher.
Egyre kevesebb új munkahely
A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az adók és járulékok eredőjének fentiek szerinti megváltoztatása - a kormány szavaival élve az előmunka terhének "csökkentése" - milyen hatásokat indukált a munkaerőpiacon, azon belül is a magángazdaságban.
Az alábbi grafikonunk jól szemlélteti, hogy állami támogatás nélkül, önerejéből a piac egyre kevesebb új álláshelyet tud létrehozni tavaly május óta. Bár a trend már 2010 eleje óta csökkenő irányt vett fel, hónapról hónapra csak az előbb említett dátum óta csökken az új munkahelyek száma. Előtte még ha lassult is az ütem, a növekedés volt jellemző. A korrektség jegyében azonban hozzá kell tenni azt is, hogy 2011 második felétől a nemzetközi folyamatok sem segítették a kormányt.
Mindezek mellett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint az elmúlt két évben fokozatosan emelkedett a munkanélküli nyilvántartásba belépők száma is, melyet megfelelően ábrázol az alábbi 12 havi gördülő összegeket ábrázoló grafikonunk. Eszerint a legfrissebb márciusi adat az elmúlt két évben nem tapasztalt csúcsot jelent, vagyis az elmúlt 12 hónapban összesen 869 ezren léptek be a nyilvántartásba, míg 2010 márciusában például ez az érték "csak" 836 ezer volt.
A korrektség jegyében azonban itt is meg kell azt jegyezni, hogy a nyilvántartásba vettek számának növekedése azért is ugrott meg, mert a kormány reformlépései miatt (kedvezményes nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata, stb.) a munkaerőpiaci kínálat megnőtt (lásd aktivitási ráta emelkedése), amit viszont a munkapiac nem tudott felszívni, így a munkanélküliek számának növekedésében csapódott le.
Ezek után nem meglepő, hogy a magánszférában alkalmazásban állók létszámának változása sem mutat kedvező folyamatot, hiszen 2010 novembere óta, amikor is még 60 ezerrel többen álltak alkalmazásban, mint előző év azonos időszakában, fokozatosan lassul a létszámbővülés. Sőt, az elmúlt két hónapban már csökkenésbe fordult a trend, és 2012 januárjában közel 32 ezerrel kevesebben dolgoztak az 5 főnél nagyobb magánszférában működő vállalkozásoknál, mint előző év azonos időszakában. (A legfrissebb, februári adatokat egyébként ma délelőtt közli a Központi Statisztikai Hivatal).
Összegzésként elmondható, hogy sem az új munkahelyek számában, sem a munkanélküli nyilvántartásba belépők számában, sem pedig az alkalmazottak számában nem mutatkozik meg az, hogy a kormány a választott adópolitikai eszközökkel célja elérése felé tartana. Legalábbis a jelenlegi állás szerint.
Ezek után már csak két dologban bízhatunk: vagy rövid időn belül megfordulnak a negatív folyamatok, vagy pedig Orbán Viktornak ebben a kérdésben nincs igaza.
Székely Sarolta
mfor.hu
