Szanyi Tibor kitért arra, hogy a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatók árának alakításában van lehetősége a Magyar Energia Hivatalnak korlátot szabni, mert az árképletben van olyan elem, ami "tetszőleges". Szerinte ilyen a termék ára, amit a végfelhasználói árban figyelembe vesznek, és amit a szolgáltatók lényegében bemondásra közölnek a hivatallal.
Bencsik János költségalapú, de társadalmi érdekből megfizethető árakat tart szükségesnek. A képviselő, aki Tatabánya képviselője, elmondta azt is, hogy az önkormányzat tulajdont szerzett a városi távhőtermelőben és szolgáltatóban, ezért képes méltányos árat szabni a távfűtésben.
Szanyi Tibor úgy véli, hogy az állam "túlzottan kiszorult" a gázpiacról, és ezért nincs naprakész információja a piaci folyamatokról.
A szocialista képviselő szerint a gázpiacon a verseny a takarékossággal is fokozható. Szerinte a túlzott a földgáz aránya az energia felhasználásban és nagyobb hangsúlyt kellene adni a megújuló energiának. Álláspontja szerint a gázpiaci szereplők mindent elkövetnek azért, hogy a távfűtőművek minél inkább a földgázt részesítsék előnybe a megújuló energiákkal szemben.
Bencsik János példaként Tatabányát hozta fel: a biomassza szállítása, tárolása megoldhatatlan egy városon belül elhelyezkedő fűtőmű esetében. A városon kívül épülőnél viszont nem megvalósítható a legkisebb költség elve a beruházási költségek nagysága és hosszú megtérülése miatt. A képviselő felhívta figyelmet arra, hogy a gázpiaci szereplőknek fel kell készülniük a 2020 utáni időkre, amikor már nagyobb szerepet kap a távfűtésben a geotermikus energia és a biomassza felhasználása.
A fideszes képviselő a kevés számú piaci szereplőt tekinti a verseny korlátjának. Úgy véli, hogy a jelenlegi kínálati piac kockázata a stabilizálódó gazdaság miatt növekvő kereslet, ami nem csak mennyiségi problémákat, hanem árkockázatot is jelent.
Bencsik János szerint állami segítség kell a földgázbeszerzés biztonságának növeléséhez. Megjegyezte, hogy átmeneti krízis esetén a magyar gázrendszer jól teljesít. A fideszes képviselő személyes véleménye szerint a Magyar Energia Hivatalt a parlament felügyelete alá kellene vonni. Ugyanakkor sürgette a primerenergia közös európai piacát.
Molnár László energetikai szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió nemzeti hatáskörbe rendeli az energiapolitikát, és ehhez a két legnagyobb tag, Franciaország és Németország "keményen" ragaszkodik.
MTI