A kontinensbeli nehézségekre jellemző, hogy az Európai Unió (EU) 10 évre szóló lisszaboni programja által meghatározott 70 százalékos foglalkoztatási szintet az öt éves számvetéskor részarányosan sem sikerült teljesíteni - mutatott rá Balsai István. Az EU a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint az önfoglalkoztatás bővítésében látja tervét megvalósíthatónak azzal együtt, hogy a foglalkoztatás kérdése az eltérő sajátosságok szerint nemzeti kompetencia maradt - mondta a politikus.
A bizottsági elnök a magyarországi helyzetet elemezve a távmunkáról úgy vélekedett: noha annak már felsőszintű tanácsa is van, még nem hozott átütő sikert, részarányos mutatója csupán 0,5 százalékra tehető. A részmunkaidős foglalkoztatás is hasonló helyzetben van, mert a jelenlegi szabályozók szerint sem a munkavállalóknak, sem a munkaadóknak nem éri meg ezt a formát választani.
Mentségül szolgálhat, hogy az európai összkép is heterogén, azaz az atipikus megoldások elsősorban a kontinens északi részén találtak fogadókészségre, míg a hagyományokhoz jobban ragaszkodó mediterrán országokban nem nyertek teret - fűzte hozzá Balsai István.
(MTI)
Kapcsolódó anyagok
Nem csodaszer a részmunkaidő
Két év alatt megtérül a távmunkahely
A részmunkaidősöket jobban fenyegeti a kiégés
Az atipikus foglalkoztatás nem kellően elterjedt
A foglalkoztatás bővítése Európában és ezen belül Magyarországon is komoly nehézségekbe ütközik, mert a felkínált atipikus megoldások a gazdaságban még nem váltak általánosan elterjedtté - mondta Balsai István, az Országgyűlés (OGY) Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnöke.
