Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa kedvezőtlennek nevezte, hogy az elmúlt években alapvetően a politika határozta meg a gazdaságpolitika irányát. Számos egymást kioltó és néha értelmetlennek tűnő döntés született - mondta. Példaként említette, hogy a jegybank akkor döntött az árfolyamrezsim változtatása mellett, amikor már látszott az exportlehetőségek szűkülése. Hozzátette: hogy az inflációs célkövetés rendszerét pedig olyan időben hirdette meg a jegybank, amikor ennek feltételei nem álltak fenn - utalt a kétéves, a valóságtól elrugaszkodó költségvetés számaira.
Belyó Pál, az Ecostat elnöke hangsúlyozta, hogy a kutatóintézetek 2002. évi előrejelzésükben nem számítottak a reáljövedelmek 11 százalékot meghaladó növekedésére. Elsősorban az infláció felültervezése miatt következett be a jelentős, mintegy 11,5 százalékos reáljövedelem-növekedés a gazdaságban - mondta. Kedvezőtlennek nevezte, hogy az ipari termelés növekedése a tavalyinak a felére csökkent, ami - mint mondta - a belső élénkítő lépések hatástalanságát tükrözi.
Az elemzők szerint is magas a kamatszint
A nagyobb gazdaságkutató intézetek vezetői bírálták a monetáris politika eddigi döntéseit, kifogásolták a fiskális politika átláthatatlanságát, illetve a monetáris és fiskális politika összhangjának hiányát a Magyar Közgazdasági Társaság szerda esti kerekasztal-beszélgetésén.
