Lehócki Gábor, az EDF Démász Zrt. igazgatóságának tagja az energiastratégia hármas célját idézve ellátásbiztonság, versenyképesség, fenntarthatóság kérdésében prioritásként a finanszírozást határozta meg. Bertalan Zsolt, a közvetve állami tulajdonban lévő Mavir vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a beruházás tekintetében az állami tulajdonos hosszabb megtérülést engedhet meg, mint a magánbefektető.
Turai József, a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy energiakereskedelmi szempontból Magyarország "interkonektor" ország, ahol az importforgalom a meghatározó, nem a magyar termelés. Az E.ON Földgáz Trade igazgatóságának tagja, Tótth András pedig arról is beszélt, hogy a magyar energetikai piac nem zárt rendszer, s a régiós változások lehetőségével nem számol a magyar nemzeti energiastratégia.
Az EDF Démász Zrt. igazgatósági tagja, Lehócki Gábor megjegyezte, kevés olyan téma van Magyarországon, mint az energiastratégia, amely alulról építkezett és figyelembe vették a szakma véleményét. Beszélt arról is, hogy a megnövekedett kockázatok miatt nincs olcsó tőke, amely Magyarországon beruházzon.
Lehócki Gábor utalt Bencsik Jánosnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának egy nemrégiben tartott konferencián elhangzott bejelentésére, miszerint az önkormányzatok és állami intézmények energiaszolgáltatását állami tulajdonú ESCO-céggel oldanák meg. Ez egy olyan finanszírozási rendszerben működő energiaszolgáltatás, amelyben az energia megtakarításból és hatékonyságból finanszírozzák az ehhez szükséges beruházást.
Turai József, a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének elnöke úgy véli, hogy a szabályozók nem értik az árupiaci folyamatokat, pedig korlátozásokkal és szabályokkal azt "jobb irányba lehetne terelni". "Addig míg nincs bizonyosság a szabályozás és kormányzati szándékot illetően, addig nem lesz üzlet" - fűzte hozzá. Magyarázatként felsorolta, hogy az áram ára és a határkeresztező kapacitás ára mellett a kereskedő mit áraz a belföldi árban olyat, ami nem "szabad" díjelem: a kiegyenlítő energia árát, megújuló energia támogatását, az országkockázatot, devizaárfolyam ingadozását, a partnerkockázatot, a "sajnálatos" adót, az ajánlatérvényességi felárat és a profitot. Ebből is látszik, hogy a szabályozás hatása beépül az árba.
Tótth András, az E.ON Földgáz Trade Zrt. igazgatósági tagja szerint fel kell készülni a drága energiahordozókra, mert az olcsóbb energiaforrások elérése egyre nehezebb lesz. Ezért az energiaszektor tőkeigényesebb lesz, miközben Magyarország energiában és tőkében is szegény, holott az energia még inkább fajsúlyos lesz a gazdasági növekedésben. Az energiastratégia viszont nem ad választ arra, hogy ezeket a problémákat Magyarország hogyan akarja megoldani. Ugyanakkor nem ad kellő orientációt sem az iparági szereplőknek a befektetésekhez. Kiállva az állam és a magántőke egészséges versenyéért az E.ON Földgáz Trade igazgatóságának elnöke megjegyezte: a gázszektorban ma a forgóeszközök 2,5 milliárd eurót tesznek ki. Szavai szerint "legyen nyitott verseny amelyben az állam tulajdonosi és szabályozói szerepe nem keveredik".
MTI
