Gerincfájás
A másik példa arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában az ergonómiai kialakítású bútorok megvásárlása még nem teszi kényelmessé a munkavégzést. Gyakran találkozunk a munkabútorok esetében azzal a reklámszlogennel, miszerint a bútor megfelel az ergonómiai követelményeknek. Ez önmagában még nem biztosítja a munkahelyek kényelmes kialakítását.
Konkrétan egy hazai pénzintézet új épületét korszerű, ergonómiai követelményeknek megfelelő munkabútorokkal rendezte be. Ennek ellenére egy idő múlva a dolgozók fejfájásra, mozgásszervi fájdalmakra panaszkodtak. Egy ÁNTSZ-bejárás során a tisztiorvos hívta fel a figyelmet arra, hogy a panaszok hátterében ergonómiai problémák húzódnak meg. A cég erre való hivatkozással megrendelt egy ergonómiai vizsgálatot, amelyet a már régebben berendezett munkahelyekre is kiterjesztettünk. Általános volt a számítógépes munkahelyek helytelen kialakítása. Nem megfelelő magasságban helyezték el a képernyőket, az ablakon beáradó fény tükröződött rajtuk, és nem volt hely az alkar alátámasztására. Az önmagában jó munkabútorok helyes használatára nem voltak felkészítve a dolgozók. Nem volt megfelelő az ülésmagasság és a háttámla beállítása, nem hangolták össze a munkaasztal és a szék magasságát.
Az ergonómiai fejlesztés részben a munkahelyek kialakítását módosította, másrészt felkészítette a dolgozókat a munkabútorok helyes használatára, a képernyős munkahelyeken az eszközök megfelelő beállítására. Minden munkahelyre külön elemzés készült, ezek összesítése alapján összeállítottunk egy akcióprogramot az ergonómiai problémák kijavítására, megelőzésére. A fejlesztés következtében csökkent a szubjektív panaszok száma, javult a munkahelyi közérzet.
Hátsó szándék - depresszió
Az ergonómiai szemléletmód alkalmas arra is, hogy megvizsgáljuk az emberi kockázatot veszélyes vagy nagy fontosságú folyamatokban. Az emberi kockázat elemzésével azokat a tényezőket keressük, amelyek a szervezet működési sajátosságai alapján kedvezőtlenül hatnak a szervezetben dolgozó emberre. E tényezők hatására a dolgozó ember szándékán kívül kerül olyan helyzetbe, amikor az általa végzett tevékenység vagy annak eredménye jelenthet kockázatot a rendszer működésére. Ezek a hatások, valamint következményeik nem mindig nyilvánvalóak. Ebben a felfogásban az emberi hibázások visszavezethetők a szervezet nem megfelelő működési jellemzőire.
Azt feltételezzük, hogy a szervezeti jellemzők olyan, elsősorban pszichés terheléseket váltanak ki - például stressz, nagyfokú figyelemkoncentráció, telítődés, követelményeknek meg nem felelés miatti szorongás, depresszió -, amelyek miatt a szervezetben dolgozóknál károsító igénybevételi állapotok alakulnak ki. Ennek következtében megnő a valószínűsége a téves cselekvéseknek, hibázásoknak. A dolgozó ember nem a tőle és a helyzettől elvárt, előre szabályozott, kiszámítható magatartást tanúsít. Minél nagyobb a terhelés mértéke, annál nagyobb a valószínűsége az ember egészségét, munkavégző állapotát veszélyeztető igénybevételi állapotok kialakulásának. Az emberi kockázat értékelése a terhelések okainak feltárásával és elemzésével olyan intézkedések kidolgozásához vezethet, amelyekkel:
- csökkenteni lehet az emberi hibázások előfordulásának valószínűségét;
-
- növelni lehet a munkavégzés biztonságát és hatékonyságát is;
-
- a dolgozók terhelésének csökkentésével növelhető a munkahelyek megtartó ereje, illetve az egyén átélt biztonságérzete.
-
Az emberi kockázat elemzése nem csak azt teszi lehetővé, hogy javítsuk és fejlesszük a már kialakított munkafolyamatokat. Sokkal fontosabb, hogy már a tervezés fázisában elvégezhetők azok az elemzések, értékelések, amelyekkel megelőzhetők a folyamatokra nagy kockázatot jelentő emberi problémák.
Dr. Nemeskéri Gyula
