A bérezés, a juttatások, a munkakörülmények, a munkaidő, az egészségvédelem, a képzéseken való részvétel - többek között ezek azok a területek, ahol érdemes azonos esélyeket teremteni a munkatársak számára egy vállalatnak. A szakmai előmenetel, így a végzettségek azonos megítélése, a gyakorlati idők beszámítása és a munkaerő-felvétel, sőt a gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények biztosítása is olyan terület, ahol egy cég kitűnhet a többi közül, ha figyelmet fordít az esélyteremtésre.
A hazai jogszabályok úgynevezett esélyegyenlőségi terv készítésére kötelezik az ötven főnél több dolgozót foglalkoztató költségvetési szerveket és a többségi állami tulajdonban álló jogi személyeket. Igaz, a versenyszféra vállalatai számára nem kötelező, ám ha van, az több célra "használható fel".
Mi szerepeljen az esélyegyenlőségi tervben?
A tervet érdemes az általános célok, etikai elvek tisztázásával kezdeni, majd helyzetfelméréssel folytatni. Ebből kiderülhet, milyen hátrányos helyzetű csoportok vannak jelen a szervezetben, milyen az arányuk a be- és kilépő munkavállalók, a képzésben részt vevők között, illetve a munkaköri leírások lehetőséget adnak-e a közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésre. A felmérés során feltárt hátrányok megszüntetéséhez konkrét célkitűzések, illetve egy intézkedéssorozat megtervezése szükséges - áll a Világgazdaságban.
Az esélyegyenlőségi tervben arra is szükség lehet, hogy az egyenlő bánásmód elveinek megsértése esetén alkalmazott eljárásról rendelkezzen. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás esetén biztosítani kell olyan belső, munkahelyi eljárást, amelynek segítségével a munkavállaló jogorvoslatot nyerhet.
