10,2 százalékkal emelkedtek 2008-ban az élelmiszer árak itthon, ami meghaladja az EU-átlagot – derült ki a Nielsen piackutató cég felméréséből. Az élelmiszer-kiskereskedelem mennyisége pedig csökkent nálunk is, csakúgy mint Európa más országaiban.
Hazánkban múlt év október-decemberben a boltok 3,5 százalékkal kevesebb élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot adtak el, mint az egy évvel korábbi hasonló periódusban. Az első negyedévben még az eladott mennyiség stagnálását, a másodikban 1,7, a harmadikban pedig 3 százalékos csökkenést regisztráltak.
Az FMCG-termékek (gyorsan forgó piaci termékek) értékben növekedése 6,2 százalékos volt, ami nem érte el az infláció mértékét. Leginkább az élelmiszer drágult, de jelentős mértékben 5-6 százalékkal növekedtek a dohány, az alkohol illetve a vegyi áru árai – ez utóbbi három százalékkal.
Csokoládéval vigasztaljuk magunkat
A legtöbb élelmiszerkategóriában mennyiségi csökkenést tapasztaltak a tavalyi év egészét nézve, ugyanakkor két kategória kivétel: 3,3 százalékkal több gyümölcsjoghurtot és 6,6 százalékkal több szeletelt csokoládét vettünk tavaly. Érdekesség, hogy a negyedik negyedévben viszont szinte mindegyik kategóriánál növekedés volt megfigyelhető.
Ugyanakkor elmondható, hogy a mennyiségi csökkenés nem csak a válság hatása – már az előtt tapasztalható volt. A krízis miatt viszont további mérséklődés várható.
- A magyar fogyasztók különbözőféleképpen reagáltak a válságra – mondta Szalókyné Tóth Judit a keddi sajtótájékoztatón. Mint közölte: egy részük az alacsony árakat kínáló boltokhoz – például diszkontokhoz - fordult a negyedik negyedévben. Ennek a csatornának a részesedése átlagot meghaladó mértékben, 13,6 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a nem kifejezetten olcsó csatornák, mint a szupermarket és a drogéria forgalma is jóval átlag felett nőtt. Ez utóbbiak főleg a promócióknak köszönhetik mindezt, illetve annak, hogy követték a fogyasztók szokásait, figyeltek árérzékenységükre.
Az akciókat keressük
A magyarok egyébként az európai átlagnál is érzékenyebben reagáltak a változásokra, még nagyobb mértékben keresték az akciókat és a promóciókat. Ennek kapcsán az eddigieknél is hajlamosabbak voltak boltot váltani a legjobb akciós ajánlatért (14-ről 22-re nőtt ez az érték). A vizsgált országokban egyébként nálunk tapasztalták a legalacsonyabb lojalitást a boltválasztásnál.
Míg a piacvezető márkáknak sikerült megtartani a részesedésüket, addig a kereskedelmi márkák részesedése tovább nőtt. Ez azt mutatja, hogy bár keresik az olcsóbb lehetőségeket a fogyasztók, mégis hajlandók fizetni a minőségért, ugyanakkor igyekeznek akciósan vásárolni.
Bár a magyarok az európai átlagnál nagyobb mértékben (41 százalékban) mondták, hogy olcsóbb élelmiszerekre váltanak a válság miatt, nem ez áll az első helyen megtakarításaikat illetően. Többen válaszolták ugyanis, hogy kevesebb gázt és áramot használnak, elhalasztják a műszaki cikkek cseréjét vagy kevesebben költenek új ruhára.
Szalókyné Tóth Judit újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a Nielsen kutatóinak soft elemzése szerint a válság miatti átrendeződés a sarki boltoknak kedvezhet, hiszen ha kevesebb a fogyasztó pénze, jobban megtervezi a költéseit, és inkább gyakrabban, kisebb mennyiségeket vásárol.
Kovács Zita
