A munkaerőköltség összetétele országonként számottevően eltér, bár legnagyobb hányadát mindenütt a munkajövedelem adja. Dániában szinte a teljes munkaerőköltséget a munkajövedelem teszi ki (89,3 százalék), Írországban 86,1 százalék ez az arány, míg a csatlakozásra váró országok közül Ciprus található az elsők között a maga 84,8 százalékos részarányával. A legkisebb részarányt, 66,5 százalékot Svédországban jegyezték fel, ezt követik Románia és Magyarország 67 százalékkal.
Az egy főre jutó havi és az egy órára jutó munkaerőköltség tekintetében főleg az Európai Unió tagországai között fordul elő sorrendváltozás, mely az éves teljesített munkaidőalap országok közötti különbségével magyarázható. Az egy órára jutó munkaerőköltség Dániában volt a második legmagasabb, de a havi munkaerőköltség szerinti ország-sorrendben csak a kilencedik helyen áll, mivel egy dán alkalmazott átlagosan teljesített havi munkaóráinak száma 111, ami jelentősen elmarad a 142 munkaórás EU-átlagtól. A jelölt országok közötti sorrendben Szlovákia egy helyezéssel előbbre került, így maga mögé utasította Észtországot.
Az egy alkalmazott által havonta ledolgozott órák száma a jelölt országokban 8-10 órával is magasabb, mint az uniós tagállamokban. Az EU-ban Franciaországban, Németországban, Finnországban dolgoznak az átlagosnál kevesebbet. Az alacsonyabb munkaerő-költségű országok közül Írországban, Görögországban, és Portugáliában magasabb a havi munkaidőalap, mint az uniós átlag.
Az európai munkaerő ötödébe kerül a magyar
A munkaerő alkalmazásának költségei a statisztikai adatok szerint az Európai Unión belül is nagy eltéréseket mutatnak: egy munkavállaló havi alkalmazási költsége Svédországban közel négyszer akkora összeget tesz ki, mint Portugáliában.
