A venezuelai kormány betiltotta a Coca-Cola Zero üdítőital forgalmazását, adta hírül csütörtökön az MTI. Jesús Mantilla egészségügyi miniszter indoklása szerint a termék valószínűleg ártalmas anyagokat tartalmaz, árusítani ezért a lakosság egészségének védelme érdekében tilos. A feltételezett káros hatásról a tárcavezető nem közölt részleteket.
Az amerikai Coca-Cola venezuelai központjában végzett ellenőrzés után a minisztérium elrendelte a már kiszállított tételek azonnali visszahívását is. Az üdítőitalfajtát egyébként alig néhány hónapja vezették be a dél-amerikai országban.
Mint ismert, a baloldali, nacionalista politikát folytató Hugo Chavez gyakran intéz kirohanásokat az Egyesült Államok és a Venezuelában megtelepedett amerikai nagyvállalatok ellen. Az 1999-ben hatalomra került elnök már számos külföldi tulajdonban álló céget államosított, egyebek között az olajipar, a távközlés és az acélgyártás területén.
Államosításban már élen járnak
A legutóbbi magánosítást alig egy hónapja jelentette be Chavez: akkor 39 olajipari szolgáltató céget, köztük több külföldi társaság helyi leányvállalatát államosították. A Petroleos de Venezuela SA (PVDSA) állami olajcég azonnali hatállyal átvette az ellenőrzést például az amerikai Williams Companies Inc. gáz- és olajipari nagyvállalat és az ugyancsak amerikai központú ProTec International venezuelai érdekeltségei felett.
Az intézkedést alig néhány nappal azután hajtották végre, hogy a parlament elfogadott egy törvényt, amely az olajiparhoz kapcsolódó mindenfajta tevékenység állami ellenőrzésének kiterjesztését irányozza elő. Az erről szóló közlemény szerint az érintett 39 vállalkozás teljes vagyona, árukészlete, felszerelése és iratanyaga az állami olajcéghez kerül, amely magához vonja a folyó projektek irányítását.
Szintén májusban jelentette be Chávez, hogy rövidesen államosítják az egyik legnagyobb venezuelai bankot. A Banco de Venezuela átvételéről a kormány még áprilisban állapodott meg a tulajdonos Santander-csoporttal.
A venezuelai kormány egyébként gondosan ügyel az esetleges nemzetközi döntőbírói eljárások megelőzésére. Ezért a törvény egy passzusa külön rendelkezik arról, hogy a magánvállalatok és az állam közötti vitás kérdésekben kizárólag helyi bíróságok jogosultak eljárni.
Az oroszok haverok
Chavez persze nem minden céggel bánik ilyen kemény kézzel – főleg, ha az egy baráti országból érkezik. A PVDSA például tavaly szeptemberben írt alá átfogó energetikai együttműködést az orosz Gazprommal, miután Alekszander Medvegyev, a cég vezérigazgató-helyettese megbeszéléseket folytatott a venezuelai elnökkel.
A megállapodás kiterjed a kutatásban, illetve a kitermelésben és a belföldi értékesítésben való együttműködésre. A Gazprom emellett cseppfolyósított földgázt tervez elállítani Venezuelában exportra, de konkrét célországot nem jelölt meg.
Venezuela akkor egyébként több más országbeli céggel is aláírt a tengerparti talapzat földgázkincsének kitermeléséről szóló megállapodást, köztük az amerikai Chevronnal, az olasz Enivel, a japán Mitsubishi, Mitsui és Itochu cégekkel, valamint a malájziai Petronas-szal. Az ország mindezzel azt akarta jelezni, hogy képes együttműködni a külföldi cégekkel.
Azért az USA a legfontosabb partner
Más tényezők is amellett szólnak, hogy Chavez amerikai cégekkel folytatott hadakozása olykor inkább csak a szegényebb, hagyományosan USA-ellenes rétegeknek szóló színjáték. Az ország legfontosabb kereskedelmi partnere például továbbra is az Egyesült Államok: a legutóbbi, 2007-es adatok szerint az export 52 százaléka irányult az USA-ba, amelyet csak messze leszakadva követ Kolumbia (13,5 százalék), Kína (9,6 százalék) és Brazília (9,4 százalék).
A 28 millió lakosú, több mint 900 ezer négyzetméteres (azaz Magyarországnál csaknem tízszer nagyobb) országot meglehetősen diktatórikus módon kormányzó Chavez egyébként eddig más populista, a szegényebb rétegek körében népszerű lépésekkel tudta megőrizni hatalmát.
Lassuló GDP-növekedés, brutális infláció
A szociális reformoknak köszönhetően például – a helyi statisztikai hivatal szerint - a szegénységi küszöb alatt élők aránya az 1998-as 55,4 százalékról 2006-ra 40 százalék alá csökkent, az extrém szegénységben tengődök aránya pedig 25-ről 13 százalékra mérséklődött. Szintén pozitív változást mutat a munkanélküliség, amely a 2003-as 16,8 százalékról 2008 nyarára 7,1 százalékra csökkent.
A válság hatásai alól azonban Venezuela sem tudta kivonni magát: míg a GDP 2004 és 2006 között minden évben 10 százalék feletti, de még 2007-ben is 8,4 százalékos növekedést mutatott, addig – becslések szerint – tavaly csak hat százalékkal bővült a gazdaság, idén pedig két százalékos növekedést prognosztizálnak.
Még ennél is aggasztóbb az inflációs ráta alakulása, amely a 2007-es 18,7 százalékról tavaly 27,3 százalékra ugrott éves összehasonlításban, 2009-re pedig már 33,5 százalékos inflációt várnak.
Menedzsment Fórum
