Az EU környezetvédelmi szabályai túl részletesek; jobb lenne reális célkitűzéseket megfogalmazva a végrehajtás mikéntjét a tagállamokra bízni - ajánlja az Európai Bizottságnak a kereskedelmi és iparkamarák európai szövetsége, az Eurochambres. A túlzott bürokrácia miatt Európa veszíthet vonzerejéből Ázsiához és Amerikához képest, melyre jó példa az a direktívatervezet is, amely lehetővé tenné a környezetvédelmi szervezeteknek, hogy bírósági eljárás megindításával felfüggesszék a beruházásokra adott hatósági engedélyeket.
A gondok azonban már fogalmi szinten kezdődnek, mivel nem egyértelmű a különbség az újrahasznosítás és az anyagában történő feldolgozás között. Logisztikai terhet jelent az a direktíva is, amely elektronikai termékek esetében szigorú címkézési szabályokat ír elő. Az ilyen termékek gyártóinak az is nehézséget okoz, hogy egy másik irányelv a nem alkalmazható, veszélyes anyagok közé sorolja az ólmot, a krómot és a kadmiumot.
Az év elején életbe lépett emissziókereskedelmi rendszer legnagyobb hibájának a szervezet azt tartja, hogy az új piaci belépőkre vonatkozó feltételeket a tagállamok maguk alakíthatják ki. Így a piac torzulásához és jogi bizonytalansághoz vezet, hogy a tagállamok a kibocsátási jogok felajánlásakor egymással versenyeznek az új belépők megnyeréséért.
A megújuló forrásból származó elektromos energia térnyerését segíteni hivatott direktíva esetében az okoz kavarodást, hogy nem világos: a "zöld"-energia arányára megfogalmazott cékitűzések az 1997-es bázisra vagy az éves elektromosenergia-fogyasztásra vonatkoznak-e.
A szövetség a joganyag mielőbbi felülvizsgálata mellett reméli, hogy az érintettek véleményének kikérése is napirendre kerül, s csak ez után születnek új törvények a tárgyban, számol be a Világgazdaság.
Menedzsment Fórum
