A BT döntése alapján sokakban felmerül a kérdés, hogy merő szívjóságból, vagy racionális piaci szempontok alapján? A válasz a cég szerint egyértelmű: a BT nemcsak most nem akar lemaradni a piaci versenyben, hanem akkor sem, amikor a távközlési szolgáltatók világa jelentős mértékben átalakul. Márpedig, ahogy az mfor.hu-nak adott interjújában Michael Heuer, a vállalat globális piacokért felelős alelnöke fogalmazott, az úgynevezett "új generációs távközlés" piaca már az elkövetkező öt évben meghaladja a 38 milliárd dollárt is.
A BT legelőször a saját territóriumának számító Nagy-Britanniában ugrott fejest a mélyvízbe: 21st Century Network (21CN, 21. századi hálózat) elnevezésű projektjével azt tűzte ki célul, hogy 30 millió előfizetői vonalat helyez át IP alapra, és egyben megszünteti a hagyományos (PSTN) platform használatát. A terv megvalósítása után a cég valamennyi jelenlegi és jövőbeni szolgáltatást egyetlen dedikált IP-hálózaton keresztül biztosít. Az évtized végén záruló, 10 milliárd font költségvetésű programmal 2008-2009-től évente mintegy 1 milliárd font költséget takarítanak meg.
Az ügyfelek nem részvényesek
"A felhasználókat nem igazán érdekli az, hogy a befektetők jól járnak-e, vagy sem. Őket az érdekli, hogy a szolgáltatás jó minőségű legyen, állandóan rendelkezésre álljon, és a díjak lehetőleg folyamatosan, és látványosan csökkenjenek" - mondta lapunknak Michael Heuer. Véleménye szerint ezért a piac hagyományos szereplőinek nem szabad a "nem látom-nem hallom-nem beszélek róla" szentháromságát követnie, hanem maguknak is meg kell kezdeniük az átállást a jövő technológiájára.
A vállalat olyan komplett megoldást kínál tálcán a többi szolgáltatónak, amely az auditálástól és tanácsadástól kezdve az új generációs hálózat teljes körű megvalósításán át, annak üzemeltetéséig minden területet lefed. A BT először a török Oger Telekommal kötött szerződést.
A Skype egy nagyon lebutított termék
Elemzők szerint a BT mostani akciója érdekes kezdeményezés: gyakorlatilag nem vásárol fel kisebb cégeket, ám mégis magához köti azokat, mivel ha az új generációs telefonszolgáltatások piaca beindul, nyilván sokkal jobban tudja érvényesíteni befolyását, ha ismeri a cégek gondolkodásmódját, megoldásait.
A BT nyomulása érthető. Az E-bay tulajdonában lévő Skype szintén a napokban jelentette be, hogy az ingyenes bevezető szakasz után Észak-Amerikában, és Kanadában évi 30 dollárért korlátlan mennyiségben és időkeretben hívhatóak mind a vezetékes, mind a mobilszolgáltatások. Tehát még egyszer: nem ingyen, hanem 30 dollárért, ami úgy 6000 forint, de ez nem havi, hanem éves díj.
Michael Heuer az interjúban mindenesetre azt mondta: a British Telekom nem a Skype után lohol. "A Skype egy nagyon lebutított termék. Csak annyit mond, hogy telefonálj, de arról, hogy hogyan telefonálj, nem mond semmit. Azt mindenkinek magának kell kitalálnia, hogy ezt miként oldja meg: számítógépről számítógépre telefonál-e, vagy vásárol valamilyen eszközt, ami hasonló egy normál telefonhoz, és azt telepíti. Az emberek különbözőek, mások a telefonálási szokásaik is. Nem lehet mindent egyféleképpen nézni, márpedig a Skype ezt nem veszi tudomásul. A mi tapasztalataink arról szólnak, hogyan lehet a szolgáltatásokat könnyen, gyorsan ezekhez az igényekhez szabni" - fejtette ki az mfor.hu-nak nyilatkozva az alelnök.
L. Nagy Gábor
