Bár Goran Bregovic már a hatvanhoz közeledik, életigenlő zenéjével, virtuozitásával mégis szinte minden korosztályt megfog. Elsősorban filmzenéiről ismerjük, pedig első etno-rock zenekarával több mint egy tucat albumot jelentettek meg, egészen addig, amíg a délszláv háború alatt fel nem bomlott a csapat. Úgy tudom, hogy filmzenéket ekkor kezdett írni, részben a megélhetés kényszere miatt, részben pedig barátja, a filmrendező Emir Kusturica biztatására.
A "Cigányok ideje" rendkívüli sikere után a kilencvenes évek második felétől vált nagymértékben ismertté, bár már előtte is olyan világsztárok énekelték dalait, mint például Iggy Pop (az Arizonai álmodozók című Kusturica-filmben). Amit egyik-másik szerzeményével elért, annál többről zeneszerző nem nagyon álmodhat: ma világszerte a Balkán örökzöldjeiként ismerik dalait. Bregovic muzsikáinak forrásai többnyire a menyegzők és a temetések, ezt jelzi zenekarának neve is (Wedding and Funeral Band), de otthon van a balkáni cigányzenében is. Igazán autentikus, helyi ízű, és mégis egyetemes a zene, amit képvisel. Legújabb albumáról, a Tales And Songs From Weddings And Funerals-ról is biztosan játszanak néhány dalt, de izgatottan várom a nagy "slágereket" is.
Emellett a koncert előtt bemelegítésként kihagyhatatlannak találom a Pöttyös Kalandparkot, ahol eddig nem látott adrenalinszint-emelő újdonságok kaptak helyet: szumó, óriáscsúzli, és a legkeményebb akadálypálya. A helyszínek között pedig Pöttyös "helyi járattal" fogok közlekedni - ezt is ajánlom minden kilátogató figyelmébe.