Tréfásan azt szokták mondani, hogy akinek kalapácsa van, az hajlamos bármit szögnek nézni. Egy jó coach esetében az eszközhasználat pont ezzel ellentétes, kis túlzással bármit alkalmazhat, ami segít az ügyfél fejlődésében. Az eszközöket többféle forrásból merítik, ismertek a pszichológiában használt-, tréningeken alkalmazott-, valamint a menedzsment eszközök (pl. kreatív írás, fantázialétra, SWOT-analízis). Természetesen találkozhatunk coachingspecifikus eszközökkel is, melyek egy része széles körben ismert és alkalmazott, más részüket a menedzserek fejlesztését segítő szakértők folyamatosan hozzák létre, illetve csiszolják.
Fontos a coaching folyamat kiindulópontja is, hiszen, ha megelőzi valamilyen mérés, legyen az teszt, vagy éppen 360 fokos értékelés, akkor a coach ezt az előzetesen kapott képet felhasználhatja a coaching során. Ugyanakkor ilyen esetben is lehet például skálázással (becsekkeléssel) indítani, ami egy egyszerű, praktikus önosztályozás. Mint az eszközöket bemutató szakértő Vásárhelyi Judit, a Diadal coach képzés szakmai vezetője elmondta, beszédes, hogy az ügyfél hogyan értékeli magát energiaszint, nyitottság vagy éppen a koncentrációt illetően. Ezek visszamérése a coaching folyamat végén pedig mind a coachee, mind a coach számára tanulságokkal szolgálhat.
A „DIADAL” (diagnózis-iránykijelölés-alternatívák-döntés-alkalmazás-lezárás) folyamatban egy-egy eszköz többnyire egy vagy két fázisban használható. Vannak ugyanakkor eszközök, amelyek a folyamat teljes egészében előfordulhatnak, így az ismétlés, az összegzés, a csönd, vagy a "jó, jobb, legjobb kérdés" is ilyen.
A gyakorlatorientált coachképzés alapján többféle csoportosítás létezik: vannak "komolynak látszó" eszközök, ilyen például a tréningek jól ismert mátrixa, a SWOT, amikor az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek számbavétele történik. Illetve vannak "játékos feladatok" is, mint amilyen a címerrajz gyakorlat, vagy a montázs, amikor képekből összerakott ábrán mutatjuk be, hogy kik vagyunk. Ez utóbbi a munka-magánélet egyensúly kérdésében igen beszédes lehet. Fontos az eszközök meghatározása során, hogy a fejlesztendő ember személyiségéhez illeszkedjen, ne próbáljon a coach az ügyfelére olyan dolgokat ráerőszakolni, amelyek belőle ellenérzéseket válthatnak ki. Ugyanígy figyelmet igényel, hogy a folyamaton vezesse át a coach az ügyfelét, így jelöljék ki a célokat. Amíg ez nincs meg, addig nem szabad mással foglalkozni. Ezt illusztrálandó hozta Vásárhelyi Judit azt az idézetet, hogy veszélyesebb az a menedzser, aki rossz problémára a megfelelő megoldással jön elő, mint az a vezető, aki a problémát megfelelően azonosítja, bár rossz döntést hoz.
Külső szemlélőként a coachképzés két érdekes tanulsággal is szolgált, az egyik, hogy nagyon sok olyan eszköz van, amiről nehéz elképzelni, hogy segíthet az ügyfél fejlesztésében. Ilyen volt a gemkapocs (illetve ennek kapcsán elnevezett módszer), amely során azt kellett a résztvevőknek összegyűjteni, hogy mi mindenre lehet használni. A húsznál is több lehetőséget összegyűjtő csapat ezáltal is szembesült azzal, hogy egy rendkívül szimpla eszközzel is lehet erősíteni a nyitottságot, és alternatívákat feltárni. Szintén érdekességként szolgált, hogy a coaching folyamatot lezáró fontos eszköz az ünneplés. A sikeres "vezető fejlesztés" során a coachok ezt többnyire kiemelten kezelik, miközben a hétköznapokban akár mindennapos feladatok, akár nagyobb projektek sikeres teljesítése után erről általában megfeledkezünk.
A Diadal coach képzés következő kurzusa 2014. február 19-én indul.
KB
mfor.hu
