<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Májustól érvényes a közutakon az úgynevezett objektív felelősség elve, amely a notóriusan száguldozókat hívatott kiszűrni. Egyes jogászok szerint azonban ez a jogszabály több alapvető jogi normát sért, így például csorbul az ártatlanság vélelme. Ezért már több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, azt kérve, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az objektív felelősséget kimondó jogszabályt. Mázi András jogász, egyetemi oktató szerint ebben az esetben összekevertek egymáshoz nem illő jogi területeket.

Jelentem, bemértük... (Mfor-montázs)

Az objektív felelősség fogalma létezik a polgári jogban, vagyis léteznek olyan káresemények, ahol a törvény által megjelölt személy lényegében "automatikusan" tartozik kártérítéssel. Ilyen eset például, ha valaki veszélyes berendezést tart üzemben vagy vadállatot tart: az ezek által okozott kárt akkor is ő köteles megtéríteni, ha egyébként a károkozás során vétkessége nem állapítható meg.

Viszont a közúti közlekedés során elkövetett szabálysértésekre nem a polgári jog az érvényes, hiszen például gyorshajtásért 300 ezer forint közigazgatási bírságot is kiróhatnak a szabálysértővel szemben. Ekkor már átlépünk egy másik jogi területre, amely inkább a büntetőjoghoz hasonlít.

Ebben az esetben azonban léteznek olyan jogi normák, mint az ártatlanság vélelme, amelyet mindenképp figyelembe kell venni. Bizonyítani mégis annak kell, aki állít. Ha azzal gyanúsítanak valakit, hogy elkövette azt a terhére rótt cselekményt, akkor azt a hatóságnak kell bizonyítani. Úgy tűnik, hogy az objektív felelősség sérti az ártatlanság vélelmének szabályát, véli Mázi András.

A polgári jog a gyorshajtásnál nem alkalmazható

Mázi András szerint az objektív felelősség közlekedési szabálysértésekre kiterjesztése esetében összekevertek olyan dolgokat, amelyek más-más területen alkalmazhatók. Az objektív felelősség abban az esetben alkalmazható, ha van kár. Ugyanakkor a májustól közigazgatási bírsággal sújtandó szabálysértések esetén nincs károsult és kézzelfogható kár, mert ki szenvedett kárt egy gyorshajtás esetén? Az objektív felelősség ezekben az esetekben ezért nemcsak jogilag helytelen, hanem erkölcsileg sem állja meg a helyét.

Az ember, ha kissé rosszmájú, azt gondolhatja, hogy a rendőrségnek ez a jogszabály értelmezés nagyon kényelmes: nem kell nyomozni, vizsgálódni, bizonyítani, hanem automatikusan ráverik a gépkocsi üzembetartójára a bírságot. Problémát jelenthet az a rendelkezés is, miszerint a kiszabandó bírság fix összegű, mérlegelésnek helye nincs.

Akkor is az üzembentartó fizet az új jogszabály szerint, ha bizonyítottan nem ő vezetett, azonban a szabálysértés elkövetőjén a bírság nem hajtható be. Ebből logikusan következik a kérdés, hogy az egyéb jogi szankciók kit illetnek. Például ki kapja a szabálysértés elkövetéséért "járó” büntetőpontokat?

Az Autóklub az Alkotmánybírósághoz fordult


Az Autóklub szerint jogi szempontból hibásak, védhetetlenek az objektív felelősséget kimondó jogszabályok, mert azon az alapon nem büntethető senki, hogy nem mondja meg, ki vezette a gépjárművet.

Miután ez esetben a szabálysértési törvényt megkerülő szabályozás felróhatóság, sőt ok-okozati összefüggés, közrehatás nélkül sújtja szankcióval a gépjárművek üzembentartóit, tulajdonosait, indokolt az alkotmánysértés visszamenőleges hatályú megállapítása mellett az összes, e címen kiszabott bírság eltörlése, véli az Autóklub.

A Kolláth ügyvédi iroda által megfogalmazott beadvány szerint a jogállamiságtól idegen az üzembentartói objektív felelősséget kikényszerítő közigazgatási bírságolás, amely a "cél szentesíti az eszközt" stílusú, machiavellista normaalkotás.

A miniszter elégedett


2008 adatait vizsgálva 2001 óta javulás tapasztalható a közlekedésbiztonságban. Ezen tendencia erősítésére lépett életbe az objektív felelősség irányelv, amely a zéró tolerancia jegyében szigorúbb fellépést ír elő a közlekedési szabályok megszegőivel szemben, mondta el ezzel kapcsolatban Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos. Utalt arra, hogy az Európai Unió 2001-ben hirdette meg tízéves programját, amely a közúti halálos balesetek ötven százalékos visszaszorítását tűzte ki feladatul. E célkitűzéshez Magyarország is csatlakozott.

A statisztika szerint 2001 hasonló időszakához viszonyítva ez év első öt hónapjában 79-cel csökkent a halálos kimenetelű közúti balesetek száma: 306 ilyen tragédia fordult elő. Ez 20,5 százalékos javulást jelent, tette hozzá. A program folytatásaként fokozatosan új jogszabályok lépnek életbe. Ezek többek között a gyalogos elsőbbségének fokozott védelmét, a kvadok, segédmotorok regisztrálásának rendjét szolgálják.

Emellett új technikai eszközöket is alkalmaz a rendőrség. Például a jelenleg meglévő 120 sebességmérő mellé olyan, a civil autókba is beépített digitális kamerákkal kell a szabálytalanko¬dóknak számolniuk, amelyek pontos fényképet készítenek a renitenskedőkről. E berendezéseket nemcsak a gyorshajtóknál, hanem a tilosban parkoló autóknál is felhasználják – hívta fel a figyelmet Kondorosi Ferenc.

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.