Tavasz ide vagy oda, a megrendelők, különösen a nagyobbak, nem ostromolják a kivitelezőket, inkább az a jellemző, hogy finanszírozási nehézségek miatt visszamondják a korábban tervezett beruházásokat is. A magánerős építkezések mellett ez így van az államiak, illetve önkormányzatiak esetében is - utóbbiakból az építőipari cégek többsége szerint a jövőben még kevesebb lesz. Egy kamarai jelentés szerint a Közép-Dunántúlon tíz tervezett ipari beruházásból hatot elhalasztottak vagy végképp levettek a napirendről, s nagyjából ez az arány az egyéb ingatlanfejlesztéseknél is. A felújításoknak ugyan némi lendületet ad a tavasz, ám ezeket is visszafogottan hajtják végre, pedig a szolgáltatási díjak még mindig lejjebb mennek: szakemberek szerint az év eleje óta újabb 2-3 százalékot kellett engedni a tavaly egyes ágazatokban 15 százalékot is meghaladó árcsökkenés után. Néhány százalékos árnövekedés jobbára azokban a térségekben tapasztalható, ahol csak néhány építőipari cég maradt talpon. Több központi, illetve uniós forrásból milliárdos városrehabilitációra készülő dunántúli önkormányzatnál vizsgálják már, milyen következményei vannak a közbeszerzési eljárások során megajánlott irreálisan alacsony áraknak. Nem tartható, hogy egy-egy nagyberuházást követően alvállalkozók százai mennek csődbe, mert nem fizetnek a munkájukért - mondta lapunknak az egyik nagyváros főépítésze, hozzátéve: ma már akár városonként kimutatható, hogy egy-egy "olcsó" beruházás néhány hónappal később valójában mennyibe kerül az adófizetőknek.
A kialakult helyzetben ismét lendületet kap a fusi: vállalkozókból nincs hiány, hiszen az utóbbi időben ezrével kerültek utcára építőipari szakemberek és az alkalmi munkavállalói könyv áprilisi megszüntetésével a folyamat várhatóan tovább gyorsul. Bár a tavaszi ellenőrzések csak most kezdődnek, már megesett, hogy egy önkormányzat saját beruházásában zajló építkezésen egy komplett olyan brigád bukott le, ahol a tagoknak még alkalmi munkavállalói könyve sem volt.
Tóth Bálint, az Ép-Tech Kft. gazdasági igazgatója szerint miközben tavaly költségeik csaknem 20 százalékkal nőttek, áraikat majdnem hasonló mértékben kellett csökkenteniük ahhoz, hogy legyen munkájuk. A magasépítés területén nagyobb engedményekre kényszerültek - nem egy esetben teljesen haszontalanul -, a gépészeti munkáknál csupán néhány százalékot kellett lefaragni az előző évhez képest. Az idén legalább 15 százalékos áremelésre volna szükség ahhoz, hogy minimális haszonnal, de jó szakemberekkel és megfelelő gépekkel dolgozhassanak. Ezt azonban - egy-két kisebb, speciális feladat kivételével - nem tudják meglépni, noha a konkurencia az elmúlt hónapban drasztikusan csökkent. Az alkalmi munkavállalói könyv megszüntetése ebben a helyzetben tovább nehezíti a cégek életét, pedig enélkül az idei hosszú telet nem is élték volna túl. Hasonlóképp vélekedik Farkas József, a Trend Kft. műszaki igazgatója is: további munkabér- és adminisztrációs terheket nem tudnak vállalni, így miután az idei rendelésállományuk még a tavalyinál is mintegy tíz százalékkal kisebb, végleg elköszönnek várhatóan 10-15 dolgozótól. Árat már három éve nem emeltek, s ez egyelőre idén sincs napirenden - még egy teljes évet így már aligha tudnak kihúzni.
