Csizmár Gábor az MTI-nek elmondta: a magyar munkaerő gyengesége a mobilitás, illetve a nyelvtudás területén van és utalt arra, hogy a munkaerőnek is alkalmazkodnia kell a piac, a gazdaság változásához. Hozzátette: megszokott a világban, hogy négy-öt évente az emberek állást, foglalkoztatást, szakmát váltanak és ehhez képezniük kell magukat. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a magyar munkavállalók még nem szoktak hozzá, hogy 50 évesen is be kell ülniük az iskolapadba. Csizmár Gábor elmondta, hogy a kormány ebben segít forrással, ösztönzőkkel, adókedvezménnyel.
A bérfelzárkózásról szólva az államtitkár elmondta, hogy a magyar bérek az Európai Unió átlaga egyharmadánál tartanak. Hozzátette: nehéz meghatározni az európai uniós átlagot. A politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy segíteni kell a bérfelzárkózást és ennek több eleme is van. Ezek között az egyik legerősebb tényező, hogy a magyar gazdaság továbbra is versenyképes legyen, bővüljön, a GDP-növekedése többszörösen haladja meg az uniós átlagot. Ez magában hordozza a bérnövekedést, a felzárkózást - tette hozzá.
Kapcsolódó anyagok
Munkaerő költségek az EU-ban és a tagjelölt országokban
Belgium a legtermelékenyebbek a munkások
Az EU csatlakozás után megfordul a munkaerő-áramlás
Javulnak a munkaerőpiaci lehetőségek
Bérfelzárkózás az Unióhoz: csak a gazdasági növekedéssel együtt
A magyar munkavállaló szaktudásban, kreativitásban már most is versenyképes az Európai Unióban - hangsúlyozta Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.
