Az irányadó kamat 9,5 százalékról 9 százalékra lefaragása a nemzetközi gazdaságpolitika lépéseit követte. Nem csak az amerikai, vagy az európai, de a kelet-európai országok csökkenő kamatlábai miatt is nőtt a hazánkban elérhető kamatprémium. Az inflációs cél a sáv erős oldalán, a középtől 11-12 százalékra is tartható, így a jövő év elején további kamatcsökkentés is elképzelhető. Az infláció mérséklődését külföldön és belföldön is alapvetően a lanyha kereslet befolyásolja, a magas kamatok a megtakarításokra kevésbé gyakorolnak hatást.
A gazdaság dinamizálása és vele egyidejűleg az infláció kordában tartása érdekében 2003-ban a monetáris és fiskális politika szoros összehangoltsága szükséges - szögezik le. Lehetőséget látnak a kutatók a kamatfelár további kismértékű csökkenésére, a belföldi kamatok folyamatos mérséklődése mellett. A belföldi reálkamat szintjében is további csökkenést prognosztizálnak. Úgy vélik: a valuta reálfelértékelődése, a feltételezett gazdasági növekedés, a termelékenység viszonylag gyors emelkedése lehetővé teszi, hogy az infláció folyamatosan csökkenjen. A pénzromlás üteme az Ecostat szerint 5 százalék körül várható. Hangsúlyozzák: az egyensúlyi növekedési pálya fenntarthatóságának egyik szükséges feltétele, hogy a reálkeresetek növekedési dinamikája ne haladja meg a termelékenységnövekedés ütemét.
Bizonytalan növekedési kilátások valószínűsít az Ecostat
A gazdasági növekedés az Ecostat számításai szerint nem éri el a költségvetési számítások alapjául szolgáló 4-4,5 százalékot 2003-ban - áll a gazdaságkutató intézet legfrissebb prognózisában.
