Sok okot látunk az aggodalomra is
Az aggodalmak közül legtöbben mind a tíz országban az árak emelkedését említették. Magyarországon áremelkedésre a válaszadók 77 százaléka gondol, és ez a tíz ország között a harmadik legalacsonyabb mutató. Legnagyobb mértékben a szlovákok tartanak a magasabb áraktól, a megkérdezettek 91 százaléka.A munkahelyek kevésbé lesznek biztosak a magyarok 29 százaléka szerint, 24 százalék ebből a szempontból javulásban bízik, 39 százalék azt mondja, hogy a helyzet nem változik, a többiek pedig nem tudják megítélni.
A csatlakozó országokban nem mindenki bízik abban, hogy a határok megszűnése javulást hoz. Csökkenéssel a tíz ország lakosságának átlagosan 38 százaléka számol. A legpesszimistább Szlovákiában, majd Csehországban és Lengyelországban, ahol a válaszadók 60, 55, illetve 51 százaléka néz rosszabbodás elé. Legalábbis saját véleménye alapján. Nálunk 31 százalékos ez a mutató.
Az életszínvonal további javulását a tíz ország lakóinak átlagosan 30 százaléka reméli az EU-ban. A máltaiak 50, a ciprusiak és litvánok 42-42, míg a lettek 37 százaléka derűlátó. Magyarország mutatója 28 százalék. Viszont nálunk legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják, hogy életszínvonaluk változatlan marad: Itt a magyarok 35 százalékos mutatójával szemben a tíz ország átlaga csak 25 százalék.
Magyarországon az átlagosnál többen látják emelkedni az életszínvonalat a fiatalok, diplomások és a vezető beosztású alkalmazottak. A nemzeti identitás, a hazai hagyományok tisztelete erősödik az EU-ban, véli a magyarok 21 százaléka. Rosszabbodás miatt aggódik 14 százalék, míg a nagy többség szerint ezen a téren marad minden, ahogyan van.
A felmérést a GfK csoport leányvállalatai végezték a tíz EU-tagjelölt országban.
Biztosabb munkahelyeket várunk az EU-csatlakozástól
A magyarok kétharmada bízik abban, hogy az életszínvonal változatlan marad vagy javul a csatlakozásunk után.
