4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A MTA KRTK Világgazdasági Intézet munkatársának, Solti Ágnes tudományos segédmunkatársnak írása a meglepetést hozó brazíliai választás első fordulójáról.

Az idei brazil elnökválasztás első fordulója váratlan eredményeket hozott: a munkáspárti elnök, Dilma Rousseff mellett ugyanis nem a heteken át biztos befutónak tartott, a Brazil Szocialista Párt színeiben indult Marina Silva került be a második fordulóba, hanem a szociáldemokrata Aécio Neves.

A Rousseff-hez hasonlóan közgazdász végzettségű Neves 2003-10 között a területileg legnagyobb, lakosságszám szerint pedig a második legnagyobb állam, Minas Gerais kormányzója volt, egészen szenátorrá választásáig. A politikában otthonosan mozog, egész fiatalon kezdte pályáját nagyapja, Tancredo Neves mellett, aki betegsége miatt csupán rövid ideig lehetett Brazília elnöke. Az egész országban, de főként a sűrűn lakott délkeleti államokban erős jelenléttel bíró szociáldemokrata párt (PSDB) a kampány véghajrájában növelni tudta Aécio Neves népszerűségét a választók körében, akik egyre bizonytalanabbak lettek Marina Silva és pártja (PSB) vezetői képességeiben.

A PSDB legutóbb 1995-2002 között irányította a dél-amerikai országot, akkor Fernando Henrique Cardoso elnök gazdasági programja megalapozta a következő évtized növekedését, véget vetett a magas inflációnak és elkerülte, hogy ismét súlyos pénzügyi válságba kerüljön az ország.

Aécio Neves és pártja a Munkáspárthoz képest „piacbarátabb” irányvonalat képvisel, és nyitottabbá szeretné tenni a brazil gazdaságot, ugyanis a gazdasági szabadság indexe ("Index of Economic Freedom") szerint Brazília csupán 100. a rangsorban, a Világbank adatai szerint összkereskedelme csupán a GDP 28 százalékát teszi ki. A két versenyben maradt jelölt egyaránt a vállalatok versenyképességének, termelékenységének fokozásával, az innovációs hajlandóság növelésével szeretné elérni a céljait. Neves szerint át kell alakítani az exportadók és a védővámok rendszerét, valamint meg kell reformálni az adórendszert is.

Az állam működését illetően az egyik legnagyobb elvárás a bürokrácia csökkentése, a közalkalmazotti rendszer átstrukturálása: ugyanis amíg helyenként jelentős hiány van orvosokból, tanárokból, mérnökökből, addig az adminisztratív munkát végző és kisegítő alkalmazottak száma túlságosan is nagy. Neves decentralizációt, a helyi közigazgatás szerepének növelését, a minisztériumok számának csökkentését ígéri. Rousseff egyetért a közalkalmazotti rendszer megreformálásával, az elmúlt években orvosokkal, tanárokkal, vámtisztekkel bővítette annak létszámát, azonban a minisztériumok számát nem csökkentené. A gazdaságpolitikában azonban bizonyos változás várható, hiszen Rousseff bejelentette, hogy esetleges győzelme esetén már nem Guido Mantega lenne a gazdasági minisztere. Dilma a növekedés kulcsát továbbra is az energiaipari és infrastrukturális beruházások folytatásában, a költséghatékony és versenyképes termelés megalapozásában, az innovációban és a logisztikai költségek csökkentésében látja.

Nem kérdés, hogy a szociális programokat mindkét jelölt egyaránt fontosnak tartja, így azok annak ellenére sincsenek veszélyben, hogy gazdasági elemzők egyöntetű véleménye szerint 2015-ben megszorítások várnak az országra. Miközben a lakosság színvonalasabb oktatást és közegészségügyi ellátást, jobb közbiztonságot, hatékony közösségi közlekedést, valamint eredményes korrupcióellenes küzdelmet várnak a kormánytól.

A külpolitikát érintően a PSDB már több kritikát is megfogalmazott a Rousseff-kormány irányába, felróva a kubai és venezuelai barátságot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó székéért folytatott diplomáciai tevékenységet. Rousseff azonban továbbra is a regionális integráció megerősítését tartja fontosnak, eltekintve az ideológiai különbségektől, valamint Afrika és Ázsia feltörekvő országaival és a BRICS-államokkal szeretné fejleszteni a kapcsolatokat, a hagyományos amerikai és európai reláció mellett.

Az elnökválasztás második fordulójára október 26-án kerül sor, amelynek kimenetele nagyban függ attól, hogy Marina Silva támogatói, a 143 millió szavazópolgár körülbelül 21 százaléka ki mellett teszi le voksát. Rousseff előnye ugyanis csupán nyolc százalék körüli a vasárnapi eredmények szerint.

Solti Ágnes, tudományos segédmunkatárs
MTA KRTK VGI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!