Az idei brazil elnökválasztás első fordulója váratlan eredményeket hozott: a munkáspárti elnök, Dilma Rousseff mellett ugyanis nem a heteken át biztos befutónak tartott, a Brazil Szocialista Párt színeiben indult Marina Silva került be a második fordulóba, hanem a szociáldemokrata Aécio Neves.
A Rousseff-hez hasonlóan közgazdász végzettségű Neves 2003-10 között a területileg legnagyobb, lakosságszám szerint pedig a második legnagyobb állam, Minas Gerais kormányzója volt, egészen szenátorrá választásáig. A politikában otthonosan mozog, egész fiatalon kezdte pályáját nagyapja, Tancredo Neves mellett, aki betegsége miatt csupán rövid ideig lehetett Brazília elnöke. Az egész országban, de főként a sűrűn lakott délkeleti államokban erős jelenléttel bíró szociáldemokrata párt (PSDB) a kampány véghajrájában növelni tudta Aécio Neves népszerűségét a választók körében, akik egyre bizonytalanabbak lettek Marina Silva és pártja (PSB) vezetői képességeiben.
A PSDB legutóbb 1995-2002 között irányította a dél-amerikai országot, akkor Fernando Henrique Cardoso elnök gazdasági programja megalapozta a következő évtized növekedését, véget vetett a magas inflációnak és elkerülte, hogy ismét súlyos pénzügyi válságba kerüljön az ország.
Aécio Neves és pártja a Munkáspárthoz képest „piacbarátabb” irányvonalat képvisel, és nyitottabbá szeretné tenni a brazil gazdaságot, ugyanis a gazdasági szabadság indexe ("Index of Economic Freedom") szerint Brazília csupán 100. a rangsorban, a Világbank adatai szerint összkereskedelme csupán a GDP 28 százalékát teszi ki. A két versenyben maradt jelölt egyaránt a vállalatok versenyképességének, termelékenységének fokozásával, az innovációs hajlandóság növelésével szeretné elérni a céljait. Neves szerint át kell alakítani az exportadók és a védővámok rendszerét, valamint meg kell reformálni az adórendszert is.
Az állam működését illetően az egyik legnagyobb elvárás a bürokrácia csökkentése, a közalkalmazotti rendszer átstrukturálása: ugyanis amíg helyenként jelentős hiány van orvosokból, tanárokból, mérnökökből, addig az adminisztratív munkát végző és kisegítő alkalmazottak száma túlságosan is nagy. Neves decentralizációt, a helyi közigazgatás szerepének növelését, a minisztériumok számának csökkentését ígéri. Rousseff egyetért a közalkalmazotti rendszer megreformálásával, az elmúlt években orvosokkal, tanárokkal, vámtisztekkel bővítette annak létszámát, azonban a minisztériumok számát nem csökkentené. A gazdaságpolitikában azonban bizonyos változás várható, hiszen Rousseff bejelentette, hogy esetleges győzelme esetén már nem Guido Mantega lenne a gazdasági minisztere. Dilma a növekedés kulcsát továbbra is az energiaipari és infrastrukturális beruházások folytatásában, a költséghatékony és versenyképes termelés megalapozásában, az innovációban és a logisztikai költségek csökkentésében látja.
Nem kérdés, hogy a szociális programokat mindkét jelölt egyaránt fontosnak tartja, így azok annak ellenére sincsenek veszélyben, hogy gazdasági elemzők egyöntetű véleménye szerint 2015-ben megszorítások várnak az országra. Miközben a lakosság színvonalasabb oktatást és közegészségügyi ellátást, jobb közbiztonságot, hatékony közösségi közlekedést, valamint eredményes korrupcióellenes küzdelmet várnak a kormánytól.
A külpolitikát érintően a PSDB már több kritikát is megfogalmazott a Rousseff-kormány irányába, felróva a kubai és venezuelai barátságot, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó székéért folytatott diplomáciai tevékenységet. Rousseff azonban továbbra is a regionális integráció megerősítését tartja fontosnak, eltekintve az ideológiai különbségektől, valamint Afrika és Ázsia feltörekvő országaival és a BRICS-államokkal szeretné fejleszteni a kapcsolatokat, a hagyományos amerikai és európai reláció mellett.
Az elnökválasztás második fordulójára október 26-án kerül sor, amelynek kimenetele nagyban függ attól, hogy Marina Silva támogatói, a 143 millió szavazópolgár körülbelül 21 százaléka ki mellett teszi le voksát. Rousseff előnye ugyanis csupán nyolc százalék körüli a vasárnapi eredmények szerint.
Solti Ágnes, tudományos segédmunkatárs
MTA KRTK VGI