Győrben 5, Sopronban pedig 13 százalékkal emelkedett a buszjegyek ára január elsejétől - vezeti fel cikkét a Kisalföld. Hasonlót szinte minden vidéki nagyvárosról le lehetne írni, és a hírek szerint a budapestiek is csak februárig utazhatnak a 2009-es árakon. Éppen ezért érdemes összehasonlítani az árakat a nemzetközi nagyvárosokkal.
Budapesten jelenleg 300 forintot kell fizetni egy vonaljegyért, ez februártól 320 forintra emelkedik. A helyszínen, a buszvezetőnél megváltott jegy továbbra is 400 forintba fog majd kerülni, a tízdarabos gyűjtőjegyért pedig az eddigi 2700 helyett 2800 forintot kell majd fizetni. Az átszállójegy ára szintén húsz forinttal 490 forintra emelkedik, a metró szakaszjegyért pedig 260 forintot kell fizetni elsejétől.
Drágulnak a bérletek is: a teljes árú havi bérletért ezentúl 9800 forintot kell kicsengetni a kasszáknál, a tanuló bérlet pedig 3850 forintba kerül majd havonta. A nyugdíjasok továbbra is havi 3700 forintért utazhatnak, akárcsak 2009-ben.
A régióban olcsóbban utazhatunk
Először nézzük a környező országokat: Bécsben egy vonaljegyért 1,50 eurót (kb 405 forintot) kell fizetni, ez egy utazásra jogosít átszállásokkal. Ugyanez a jegy 2 euróba kerül, ha a buszon vagy a villamoson vesszük meg. Ez a jegy tehát tulajdonságait tekintve nagyjából a budapesti átszállójegynek felel meg, viszont 20 százalékkal olcsóbb annál. A gyűjtőjegy 6 euróba (1620 forint) kerül Ausztria fővárosában, ez négy vonaljegyet foglal magába.
Pozsonyban létezik úgynevezett alapjegy, ami 15 perces utazásra jogosít fel, 50 eurócentbe (135 forint) kerül. A 60 perces vonaljegy 70 eurócentet (190 forint) kóstál északi szomszédunknál. Ebből jól látszik, hogy a szlovák fővárosban is lényegesen olcsóbban utazhatunk, mint Budapesten.
A csehek is jobban járnak, mint mi: Prágában az átszálló jegyek 26 koronába (260 forint) kerülnek, ezek 75 percig használhatók a kezeléstől számítva. Az egy útra érvényes díj 18 korona (180 forint) a cseh fővárosban, míg a 24 órás jegyekért 100 koronát (1000 forintot) kell fizetni. A sofőrnél váltott jegyért Prágában is lényegesen többet kell fizetni, egészen pontosan 31 koronát.
Nyugat-Európában vannak Budapestnél drágább városok is
Tőlünk nyugatra már nem mindenhol ilyen jó a helyzet, de például Rómában még mindig olcsóbb a tömegközlekedés, mint Budapesten. Az olasz fővárosban a 75 percig érvényes átszállásra is jogosító vonaljegy egy euróba (270 forint) kerül, míg egy egész napos utazgatásért 4 eurót (1100 forint) kell kifizetni.
Nemzetközi összehasonlításban még Párizs is olcsóbbnak mondható, mint Budapest: a francia városban a másfél óráig érvényes jegy 1,60 euróba (kb 430 forint) kerül, ezzel korlátlan számú átszállásra is jogosultak vagyunk az adott időszakban. A tízes gyűjtőjegyekért 11,60 eurót kell adni a párizsi pénztárosoknak, ez nagyjából 3130 forintnak felel meg.
Közismerten drága a londoni tömegközlekedés, ezért azon már meg sem lepődünk, hogy a brit fővárosban többet kell fizetni, mint Budapesten. A metrójegy zónáktól függetlenül 4 fontba (1240 forint) kerül, a buszjegyért pedig fele ennyit kérnek. A hat darabos gyűjtőjegy a buszokra 6 fontért kapható, azaz sokkal jobban megéri, mint egyesével venni a kétfontos jegyeket. A metrójegyekkel egyébként akárhányszor átszállhatunk a több mint tíz vonalból álló londoni metrón, a buszjegyekre viszont ez nem igaz.
Egy hajszálnyival drágább Budapestnél Berlin, ahol a buszok mellett villamos, U-Bahn (metró), és S-Bahn (városi vasút) közlekedik. A német fővárosban a teljes vonaljegy 2,10 euróba (570 forint) kerül, míg a három megállóra érvényes szakaszjegy 1,30 eurót (350 forint) kóstál.
Összességében megállapítható, hogy a budapesti tömegközlekedés Európában a drágábbak közé tartozik, de nem a legdrágább. Persze ezek mellé érdemes lenne odatenni az ország átlagfizetéseinek adatát is, és akkor könnyen lehet, hogy a magyar főváros kilógna a sorból felfelé. Illetve nem árt megfeledkezni a szolgáltatás minőségéről sem, amiben szintén bőven van mit behoznunk mondjuk Londonhoz vagy Berlinhez képest.
Menedzsment Fórum
