Hogyan kezeljük a bajkeverőnek titulált médiát?
- Ne hagyjuk ki a médiát sem! Számára nem az bír hírértékkel, ha egy kutya megharap egy postást, hanem ha egy postás harap meg egy kutyát. A csődközeli cégekkel is ez a helyzet.
A válságról az újságok az első oldalon számolnak be, a sikeres reorganizációról viszont csak egy mínuszos hírben, valahol az újság rejtett zugában. Fontos, hogy válság esetén a cég vezetője tényszerűen tájékoztassa a közvéleményt, és csak akkor nyilatkozzon, ha "muszáj". Ne akarjon médiasztár lenni!
-Csőd esetén azonban leginkább az elzárkózás jellemző: sok cég menekül a médiaképviselők ostroma elől...
- Ezt a végletet is helytelennek tartom. Az ilyen magatartás találgatásokra ad okot, ezáltal a cég helyzetét a valóságosnál rosszabb színben tűnteti fel, és minden érintett esetében jelentős bizalomvesztést eredményez.
- Próbáljanak meg korrekt kapcsolatokat kiépíteni a helyi és az országos média képviselőivel, hogy egy esetleges válság idején - a reorganizáció egyik nagyon fontos eszközeként - maguk mellé tudják állítani őket.
A Postabank klasszikus példája is mutatja, hogy ma már nem lehet eltitkolni a céggel kapcsolatos híreket. A vevő-beszállító viszonyt megrontó mendemondák olykor a raktáros és a teherautó vezető közötti párbeszédből indulnak, tehát elejét kell venni a híresztelések eszkalálódásának. Ismerek olyan céget, amely pont azért került igen kedvezőtlen helyzetbe, mert vezetője nem kívánt a médiában megszólalni az állítólagos válságról. El akarta kerülni, hogy a sajtó felfújja a témát, holott hozzáállásával épp ellenkező hatást ért el. Amennyiben egy háttérbeszélgetésen feltárta volna az újságírók előtt a tényeket, csírájában fojtotta volna el a találgatásokat.
- A mai világban az információs technológia termelési tényezővé vált a globalizáció révén, így nemcsak a nemzetgazdaságok, hanem a vállalatok is egyre nyitottabbá válnak. Amikor a gazdaság 24 órában és hét napon keresztül zakatol, és bizonyos vállalati tevékenységeket kiszerveznek, akkor ez nem lehet téma.
Tehát mindent osszunk meg a dolgozókkal! Nyitott gazdaságban élünk. Ma már nem a "mit" a kérdés, hanem a "hogyan". Arra kell különböző kommunikációs stratégiákat kidolgozni, függően a vállalat belső kultúrájától, a külső környezeti kapcsolataitól és a vállalati policytól.
- A magyarországi cégek a gyakorlatban miként kezelik ezt a kérdést?
- A leggyakoribb hibák közé tartozik, hogy a felső vezetés nem "ereszkedik le" az alkalmazottak közé, így a cég nehéz helyzetről szóló információkat a dolgozók mendemondákból vagy a médiából tudják meg. Ebben - sajnos - nem különbözik a hazai és a külföldi gyakorlat.
- Nem könnyű besétálni az irodába, ha közben "ég a ház". Hogyan kell viselkedni egy cégvezetőnek, ha baj van?
- Empatikusan, különösen a rendszerint kikerülhetetlen létszámleépítés bejelentése, megtervezése és lebonyolítása területén. A lehető leggyorsabban, a dolgozók és a vállalat érdekeinek harmonizálásával kell mindezt lebonyolítani. Jó szívvel ajánlom az outplacement-et, vagyis a gondoskodó típusú létszámleépítés alkalmazását.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
