Míg Amerikában és Nyugat-Európában bevált gyakorlat, hogy a vállalatok exkollégáik munkamoráljáról, szakmai tudásáról vagy épp együttműködési készségéről információkat adjanak ki, addig itthon ettől ódzkodnak a vállalatok. Nálunk még nem alakult ki a referenciaadás kultúrája, bizalmatlanság, sőt misztika lengi körül a témát - mondta Krista Zita, a Humánmanufaktúra vezetője. A korábbi munkaadók sokszor nem is igazán tudják, hogy mit mondjanak a régi munkatársról, holott csak arról kellene nyilatkozniuk, ami őket is érdekli egy új kolléga kiválasztásakor. Az egyik legkényesebb kérdés, amelyre ritkán érkezik őszinte válasz: milyen okból távozott a kolléga a cégtől.
Mivel a volt munkáltatótól kapott információk sem elegendők ahhoz, hogy bizalmi álláshoz jusson a pályázó, ezért olykor magánnyomozók is segítenek. Sasvári Rudolf, a Perfect Loyd Magánnyomozó Iroda szakmai vezetője elmondta: a megelőzés helyett itthon inkább csak akkor alkalmaznak magánnyomozókat, ha kiderül, valami bizony nincs rendben az adott személlyel. A szakmailag bizalmas, környezettanulmánynak hívott nyomozói munka célja, hogy apró információkból, mozaikszerűen "összerakják" a célszemélyt. A feladatot nem egy ember, hanem egy csapat végzi. Az információkat az illető lakó-, illetve munkakörnyezetében igyekeznek összeszedni. A magánnyomozók nem hivatalos személyek, így trükkökhöz kell folyamodniuk. Valamilyen ürüggyel felhívják vagy megkeresik azt a személyt, akitől információt remélnek.
Az úgynevezett operatív meghallgatás során a nyomozó feltesz egy csomó, számára lényegtelen kérdést, amelyek között elrejti azt az egyet, amely miatt tulajdonképpen felhívta vagy megkereste a potenciális információforrást. Előfordul a közvetve nyomozás is. Ilyenkor egy bank biztonsági főnökét beavatják, és megkérik, hogy egy másik bank ugyanilyen beosztottjától szerezzen információkat. Nyilván egymásnak többet elmondanak, mint egy idegennek, olvasható a Világgazdaságban.
Menedzsment Fórum
