Magyarországon az iparban is és a szolgáltató ágazatban is öt euró alatt van a bruttó átlagórabér vásárlóerő-paritáson számított összege, amely a cseh, lengyel és szlovák értéknél is alacsonyabb. A tíz új tagországban az ipari órabér átlagosan 5, a szolgáltatásoknál pedig 5,3 euró körül van; a régi tagállamokban a megfelelő adatok jó két és félszer magasabbak, de a listavezető briteknél és dánoknál ez a szám 15 euró feletti.
Az éves szintű nominális átlagkereseteknél is hasonló a helyzet, tehát itt is csak a balti államok vannak hátrébb hazánknál. A bizottsági jelentésben használt adatok a 2002-es helyzetet tükröznik, mivel ennél frissebb összehasonlító adatsorokat nem tudott produkálni az Eurostat - írta a Világgazdaság.
Az egyes országokon belüli eltérések vizsgálata alapján megállapították: a tizenötökön belül nem lehet egységes tendenciát felvázolni, ezzel szemben a kelet-közép-európai országokban a gazdasági és társadalmi átalakulás következtében egyre nőnek a jövedelemkülönbségek. Elhúznak a fejlett infrastruktúrájú, a beruházások nagyrészét vonzó központi és nyugati régiók.
E térségekben eleve magasabb azon foglalkoztatási csoportok - vezető beosztású szellemi, műszaki szakemberek - aránya, akik a fizetési skála tetején állnak, ráadásul az általános bérszint is meghaladja a periferikus körzetekét. Lengyel-, Észtországban és Szlovéniában különösen kiugróak az egyenlőtlenségek, de hazánkban és a többi új tagállamban is egyre erősebb a polarizáció.
