Csalás előkészülete és jogosulatlan pénzügyi segítségnyújtás címén vádat emeltek kedden az egyik legnagyobb brit befektetési bankcsoport, a Barclays és négy volt vezetője ellen. A pénzügyi válság óta most először emeltek vádat egy egész bank ellen Nagy-Britanniában.
A súlyos csalási ügyek felderítésére szakosodott brit nyomozóiroda (Serious Fraud Office, SFO) keddi bejelentése szerint az ügy a 2008-as pénzügyi válságig nyúlik vissza, amikor a Barclays - több más, megrendült helyzetű brit nagybanktól eltérően - nem kívánt költségvetési tőkejuttatást igénybe venni a brit kormánytól, hanem a piacról hajtott fel pótlólagos tőkét.
Az SFO szerint a vádemelés a Barclays, valamint a Qatar Holding és a Challenger Universal Ltd. katari alapok között 2008 júniusa és októbere között lezajlott tranzakciókkal van összefüggésben, és kiterjed egy 3 milliárd dolláros hitelkeretre, amelyet a Barclays nyújtott 2008 novemberében a katari államnak.
A cég mellett az SFO vádat emelt John Varley, a Barclays akkori vezérigazgatója és három volt területi igazgató ellen is.
Az amerikai Lehman Brothers bankcsoport csaknem kilenc évvel ezelőtti összeomlása utáni piaci pánikhelyzetben a brit kormány és a Bank of England, a brit jegybank - minden idők legnagyobb - garanciavállalásokkal együtt összesen 500 milliárd fontos (180 ezer milliárd forintos) - bankmentő programját indította el, amelynek keretében évtizedek óta először állami tulajdonba kerültek brit nagybankok.
Az akkor részlegesen államosított két legnagyobb bank, a Royal Bank of Scotland (RBS) és a Lloyds megmentésére közvetlenül több mint 65 milliárd font költségvetési tőkeinjekciót fordított a kormány.
A befektetés nyomán a Lloyds-csoportban 43 százalékos, az RBS-ben 83 százalékos volt az állami részesedés. Az RBS-ben még mindig 73 százalékos a brit kormány tulajdonrésze, a Lloyd's-csoportot már újraprivatizálták.
A Barclays azonban nem kért a költségvetési támogatásból, hanem katari partnereivel lebonyolított tranzakciókból vont be pótlólagos likviditást.
A nyomozóhatóság gyanúja szerint ebből a pénzből juttatott vissza a Barclays a katari államnak a 3 milliárd dolláros hitelkeret formájában.
A Barclays megítélését már a nevéhez fűződő Libor-botrány is súlyosan kikezdte. Az azóta nemzetközivé duzzadt, hatalmas bírságokhoz vezető ügy 2012 nyarán robbant ki, amikor az SFO és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays egyes kereskedői a globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a Libort.
A Libor (London interbank offered rate) a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, évente 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.
A Barclayst már a botrány kirobbanásának évében 290 millió font bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, és az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal távozott Bob Diamond vezérigazgató és az akkori elnök, Marcus Agius is.
MTI
