2001. augusztus 14. 11:00

Az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent a magyar gazdaságnak az EU-val szembeni lemaradása: az egy főre jutó GDP vásárlóértéke tavaly immár elérte az uniós átlag 52 százalékát.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint ezzel a tagjelölt országok közül Magyarország javította legnagyobb mértékben a tizenötökhöz viszonyított pozícióját.

Magyarországon, 1996 és 2000 között, az EU-átlaghoz viszonyítva hat százalékponttal nőtt az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP értéke, ami minden más tagjelölt országénál jobb eredmény -- hangsúlyozza az uniós statisztikai hivatal. Lengyelország ebben az időszakban mindössze 3, Szlovákia 2 százalékot dolgozott le hátrányából, Csehország pedig éppenséggel a térség legnagyobb arányú visszaesését volt kénytelen elkönyvelni e mutatószám tekintetében.

Máltát, Ciprust és Törökországot is beleszámítva tavaly az uniós átlag mindössze 35 százalékát tette ki a tagjelöltek egy főre eső összterméke. Ez enyhe csökkenést jelent az 1996-os 36 százalékhoz képest, mindenekelőtt a cseh és a román gazdaság rossz teljesítményének "köszönhetően".

Az éllovas továbbra is Ciprus (82 százalékkal), ezt követi Szlovénia és Csehország. Rajtuk kívül Magyarország és Málta ért el 50 százalék feletti eredményt. A sereghajtók szerepét Románia, Bulgária, Törökország és a balti államok töltik be.

A luxemburgi statisztikusok mindenesetre biztató jelnek tekintik, hogy 2000-ben -- a megelőző év stagnálása után -- átlagosan 5 százalékkal nőtt a szóban forgó országok GDP-je, ami lényegesen jobb eredmény a tizenötökben regisztrált 3,3 százaléknál. Tavaly immár mind a tizenhárom tagjelölt ország gazdasága növekedést produkált, míg 1999-ben még öten is negatív értéket voltak kénytelenek elkönyvelni.

A tizenhárom ország -- összesítve -- 624 milliárd eurós GDP-je abszolút értéken mindössze 7,3 százalékát jelentette tavaly az unióénak, vásárlóerő-paritáson pedig annak 16 százalékát érte.