A bank adózás előtti eredménye 59,3 százalékkal 17 milliárd forintra mérséklődött az elmúlt évben az előző évhez képest.
A bank mérlegfőösszege a nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) alapján, konszolidált nem auditált adatok szerint tavaly 3.064 milliárd forintra csökkent az előző évi 3.182 milliárd forintról, a mérséklődés 3,7 százalék volt.
A vezérigazgató kifejtette: céltartalék-képzés nélkül a bank működési nyeresége jelentősen, 17 százalékkal nőtt, mintegy 57 milliárd forintot tett ki, tavaly azonban a hitelezési és egyéb céltartalékok állománya 40,3 milliárd forintra rúgott. A vezérigazgató elmondta: a költség/bevétel hányados 5,2 százalékkal javult, tavaly 58,7 százalékra mérséklődött.
Gombás Attila, a bank pénzügyi és kockázatkezelési vezetője elmondta: a K&H Bank 100 százalék alatti, 91,1 százalékos hitel/betét arányt ért el tavaly év végén, ami egyedülálló a magyar bankpiacon. Közölte: az előző évben 104,3 százalék volt ez a mutató.
Marko Voljc, a bank vezérigazgatója hozzátette: a válság előtt általában 110-115 százalékos volt ez az arány a banknál.
Az üzleti betétek állománya tavaly 1.647 milliárd forintra nőtt, ami 6,7 százalékos emelkedés. A teljes betétállomány azonban 10 százalékkal 1.744 milliárd forintra csökkent, mert az anyabank, a belgiumi KBC alapjai részben nem helyeztek el új betéteket a K&H csoportnál, illetve jelentős összegű betét járt le, amely a belgiumi alapoktól jött korábban a K&H-hoz.
A hitel/betét arány alakulásában a válság is közrejátszott. A gazdasági krízis hatására a bank hitelezése 9,5 százalékkal 1.560 milliárd forintra esett vissza az elmúlt évben.
A bank mérlege szerint a lakossági hitelezés minimális mértékben, mindössze 3 milliárd forinttal 709 milliárd forintra nőtt, ezen belül az újonnan felvett lakáshitek állománya szintén 3 milliárd forinttal 378 milliárd forintra emelkedett. A deviza alapú lakáshitelek viszont 9 milliárd forinttal, 3,4 százalékkal, bővültek, annak dacára, hogy a bank tavaly nyáron beszüntette a deviza hitelek nyújtását.
A bank lakossági ügyfeleinek száma 2009 végére megközelítette a 850 ezret, ami 4 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti adathoz képest.
A vállalati hitelek mintegy 14 százalékkal 649 milliárd forintra zsugorodtak, a lízingfinanszírozás közel 25 százalékkal 131 milliárd forintra, a kis- és középvállalkozások hitelezése 22,3 százalékkal 71 milliárd forintra esett vissza.
Marko Voljc közölte: a makrogazdasági környezet fokozatos javulása, illetve a lakossági hitelezéssel kapcsolatos törvényi változások, valamint a bankszektor önszabályozása lehetővé tették, hogy 2010. február 15-től újra nyújt kölcsönt a K&H a lakosságnak euróban, igaz, a múlt évhez képest jelentősen csökkent az érdeklődés a deviza hitelek iránt.
Kérdésre Gombás Attila kifejtette: a nem teljesítő hitelek, azaz a 90 napnál hosszabb idejű törlesztési elmaradásban lévő kölcsönök a K&H-nál jobb arányt mutatnak a bankszektor átlagánál. Ezeknek a hiteleknek az aránya a hitelintézet lakossági kölcsöneinél tavaly év végén 5,36 százalékot, a vállalati hiteleknél 4,66 százalékot mutatott.
Marko Voljc vezérigazgató arra a kérdésre, hogy milyen banki eredményeket vár idén, kifejtette: vélhetően 2010 második felében enyhe mértékben, de megindul a magyarországi gazdasági növekedés, így a K&H teljesítménye is javulni fog.
MTI
