Ez azt jelenti, hogy egy európai polgár számára tavaly átlagosan 360 euróval kevesebb állt rendelkezésre, hogy megvásárolja a számára szükséges termékeket, szolgáltatásokat, vagy akár takarékoskodjon. Az árfolyammozgások, illetve az esetleges leértékelések nélkül jó esetben is stagnált az európai háztartások vásárlóereje tavaly az egy évvel korábbihoz képest.
Az elemzés szerint a vásárlóerő gyengülése különösen azokat az országokat érintette hátrányosan, amelyek korábban jelentős növekedést tudtak elérni, mert kevésbé emelkedtek a bérek és fizetések, és nőtt a munkanélküliség. Ezek közé sorolták Magyarországot, a balti államokat és Izlandot az elemzők: Magyarországon 3,5 százalékos visszaesést, a balti államokban 8-15 százalékosat, Izlandon 12 százalékosat mutatott ki a RegioData. A Baltikumban például a válságot megelőzően csaknem megduplázódott a vásárlőerő a rendszerváltás óta.
Az elemzés kitért arra is, hogy tavaly tovább nőtt a szakadék a szegények és gazdagok között Európában: miközben a leggazdagabb európai országban, Luxemburgban évente átlagosan 30 ezer euró egy ottani polgár elkölthető jövedelme, Svédországban és Ausztriában 18 ezer euró, Görögországban 11 ezer euró, Moldáviában 700 euró.
MTI
