Dicséretözön Magyarországnak

Romano Prodi elnök szerint Magyarország egyike azon országoknak, amelyek a legjobb lehetőséget kínálják a külföldi befektetőknek az egész kontinensen. Günter Verheugen bővítési biztos pedig úgy véli, hazánk az elsők közt látszik képesnek a valódi áttörésre a csatlakozási tárgyalásokon. A bizottsági tisztviselők egyúttal azonban a tagságra való felkészülés befejezését is sürgették.

Politikai stabilitásának és erős piacgazdaságának köszönhetően Magyarország egyike azon európai államoknak, amelyek a legjobb lehetőséget kínálják a külföldi befektetőknek - hangoztatta Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában.

Prodi megerősítette: Magyarország az EU-csatlakozásért folytatott verseny egyik éllovasa. Az elismerésre méltó eredmények azonban szerinte nem jelentik azt, hogy lassítani lehetne a felkészülés ütemét.

Komoly munka van még hátra a környezetvédelem és a határőrizet területén, és a csatlakozási tárgyalásokon megvitatásra várnak olyan nagy horderejű témák, mint a mezőgazdaság, a regionális politika, továbbá a munkavállalók és a tőke szabad áramlása -- hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.

Prodi megerősítette: a legfelkészültebb tagjelölt országok polgárai részt vehetnek a 2004-es európai parlamenti választáson, így három év múlva immár magyar képviselők is szavazhatnak majd az uniós törvényekről. Az ugyanezen évre kitűzött következő kormányközi konferencia nem jelenthet semmilyen újabb akadályt a bővítés szempontjából, és annak előkészítésében -- majd a csatlakozási tárgyalások lezárását követően az érdemi munkában -- Magyarország is részt vehet.

Az Európai Bizottság hamarosan fehér könyvet tesz közzé az európai kormányzásról (amely azt vizsgálja majd, hogyan lehet az unió polgárait jobban bevonni az EU-politikák kimunkálásába). Ezt egy átfogó vita követi majd az uniós közvéleményen belül arról, hogyan kell megosztani a feladatokat az EU-intézmények, a tagállamok és a polgári társadalom között. "Mindezen ügyekről a magyar véleményeket is meg kell hallgatnunk. Szükségünk van az önök egyedi megközelítésére" -- közölte Prodi.

A bizottsági elnök annak fontosságáról is beszélt, hogy az EU külső határai a bővítés után nem jelenthetnek új vasfüggönyt Európában. "Éppen ellenkezőleg: szomszédaink a kibővített és félmilliárd fogyasztót tömörítő egységes piac küszöbén állnak majd." Magyarország kulcsszerepet játszhat abban, hogy az unió és a bővítés utáni szomszédai közti kereskedelem és beruházások egyre inkább szabaddá váljanak. "Az önök ismeretei a Balkánról, Oroszországról és Ukrajnáról, illetve ezekben a régiókban gyakorolt befolyásuk az EU nagy segítéségére lesz szomszédpolitikánk építése közben" -- mondta a bizottsági elnök. Egyúttal megígérte: a bizottság mindent megtesz, hogy megtisztítsák a Dunát.

A csatlakozási tárgyalásokat a bizottsági menetrendhez képest gyorsítani lehet, amennyiben erre valamely tagjelölt ország képes. Magyarország éppen ezt tette a közelmúltban -- hangoztatta az Európai Bizottság elnöke. "Magyarország hamarosan az unió tagja lesz, és a magyarok részéről teljes körű hozzájárulásra van szükség az EU jövőjének alakításában -- méghozzá mostantól kezdődően" -- fejezte be beszédét Prodi.

Günter Verheugen bővítési biztos Martonyi János külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után kijelentette: meggyőződése, hogy hazánk 2002 végéig befejezi a csatlakozási tárgyalásokat, és részt fog venni a 2004-es európai parlamenti választásokon. A brüsszeli politikus úgy vélekedett, Magyarország az elsők között látszik képesnek igazi áttörésre a tárgyalásokon, s szerinte a még nyitott fejezeteket "nagyon hamar" le lehet zárni. Martonyi János arról beszélt, hogy az áttörés jelei már láthatóak, s a még megoldatlan problémákat (mint a munkaerő szabad áramlása, a mezőgazdaság, a regionális politika és a környezetvédelem) minden érintett fél akaratával rendezni lehet.