Dollár százmilliók úsznak el

A cikk angol nyelvű változata

Az International Data Corporation szerint a szoftver piac legnagyobb szelete az alkalmazásokhoz kötődik. Ennek volumene meghaladta a 135 milliárd dollárt. Az Business Software Alliance (BSA) viszont arra figyelmeztet, hogy a kelet-európai régióban kiugróan magas (76 százalék) az illegális szoftverek felhasználási aránya. Ez pedig dollár százmilliókban mérhető adóbevétel kiesést okoz a vizsgálatba bevont államoknak. A honi cégek legtöbb gondja az adatbiztonsággal kapcsolatos.

A Business Software Allience legfrissebb felmérése szerint a szoftverek illegális másolásából származó piaci érték meghaladta az évi 450,1 millió dollárt. A vizsgálat öt kelet-európai államra (Bulgáriára, Csehországra, Lengyelországra, Magyarországra és Oroszországra ) terjedt ki. A kutatás azt állítja, hogy ha sikerülne az illegális szoftver használatot 27 százalék körüli átlagra visszaszorítani, akkor 13 ezer új munkahelyet lehetne teremteni és az öt ország adóbevétele 319 millió dollárral nőne 2001-re. Az elmúlt néhány évben rohamléptű fejlődés zajlott le az informatikai szektorban. A bővülés éves üteme 7,4 százalék körül látszik stabilizálódni. Mindez azt jelenti, hogy az iparág értékesítési volumene jövőre 1,1 milliárd dollárra nőhet a jelenlegi mintegy 820 millió dollárról. Ezt a virágzó képet azonban jelentősen beárnyékolja, hogy mind az öt államban igen magas az illegális szoftverek használati aránya.

Az öt országban átlagosan 76 százalékban használnak törvényen kívüli terméket a felhasználók. A sort Bulgária és Oroszország vezeti. Az előbbiben tíz szoftverből kilenc illegálisan jut el a felhasználóhoz, míg az utóbbiban ez a mutató eléri a 92 százalékot is. Magyarországon is a programok 57 százalékát illegálisan használják tulajdonosaik. Mindez azt is jelenti, hogy a fenti – akár optimálisnak is nevezhető adóbevétel növekedéssel szemben – jövőre csupán 251,1 millió dollárra bővülhetnek az öt állam bevételei a jelenlegi 183,4 millió dollárról.

A gyártók egyébként 135 milliárd dollár értékben adtak el úgynevezett dobozos, azaz nem egyedi fejlesztésre fejlesztett programot. A piaci tortán belül az International Data Corporation nevű piackutató cég az alkalmazások piacát tartja a legnagyobbnak, 63 milliárd dolláros összforgalommal. Ez 15 százalékos bővülést jelent, igaz – elemzők szerint – ehhez nagymértékben hozzájárult a 2000. év problémaköréhez, illetve az iparág specifikus szoftverekhez kapcsolódó eladások jelentékeny bővülése. A gyarapodás mértéke az elkövetkező öt évben is e körül alakul majd, köszönhetően annak, hogy a szoftvergyártó cégek új piacokat próbálnak meghódítani. Ilyen lehet mások mellett a kisvállalati kör megnyerése.

Az értékesítés második legnagyobb szegmense – az IDC terminológiájával élve – a „rendszer-infrastrukturális” szoftverek piaca. Ide tartoznak például az operációs rendszerek. Ezek összforgalma már jóval meghaladta a 41 milliárd dollárt. A bővülés üteme 15 százalék körül alakul évente. A növekedés okai között a Microsoft árcsökkentése, illetve a UNIX-kiszolgálók piacának bővülése szerepelnek. Ezek a tényezők a jövőben is jótékonyan hatnak majd a piacra, így 2002-re a fenti ágazat bevételei akár 50 százalékkal is emelkedhetnek, és elérhetik a 68 milliárd dollárt.

A legkevesebb bevétel (31,2 milliárd dollár) az alkalmazásfejlesztő eszközökből származott. Az IDC e szegmensben 2002-ig évi 10,6 százalékos bővülést vár. Dacára annak, hogy Magyarországon egyes trendek késéssel jelentkeznek a piackutató cég szerint hazánk felzárkózott a világ fejlettebb régióihoz. A hazai informatikai piac növekvő érettségét jelzi, hogy leggyorsabban a szolgáltatások piaca bővült, miközben csökkent a hardverek eladási üteme. Ennek ellenére az egy főre jutó informatikai kiadások alig haladják meg a 100 dollárt. Ez egyébként jócskán elmarad az uniós átlagtól. Az információs technológiai kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2,2 százalékkal bővült. Ennek köszönhetően a honi informatikai piac volumene meghaladta az egymilliárd dolláros „álomhatárt”.

Az IDC egy másik jelentése kitér hardver helyzetünkre is. Az eladott számítógépek száma évi 180 ezer darab körül alakul. Miként a nagyvilágban hazánkban is a Compaq áll az élen. Piaci részesedése 13,8 százalék körül mozog. A második és harmadik helyen azonban már magyar cégek (a Műszertechnika és az Albacomp) állnak. Az eladások csúcsán az IBM és a Hewlett Packard áll még. A piac fejlettségét jelzi, hogy az eladott gépek között meghatározó része van a neves gyártóktól származó számítógépeknek, és kisebbségben vannak a „noname” hardverek.

Az örvendetes piaci bővülés mellett ki kell térni a honi számítógéprendszerek védtelenségének problémakörére is. Adatbiztonsággal foglalkozó szakemberek becslése szerint, a magyar vállalatoknak csupán 10 százaléka alkalmaz valamiféle adatvédelmi rendszert. Közöttük is főként a multinacionális cégek magyar leányvállalatai vannak. A többséghez azonban
közepes hackertudással is be lehet törni.

A közelmúltig a fővárosi önkormányzat honlapját naponta több támadás is érte. Az Országos Rendőr Főkapitányság adatai szerint évente százas nagyságrendben követnek el számítógépes bűntettet. 1998-ban például 410 eset volt. Ebből három volt jelentős, hat pedig különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekménynek számított. Hívatlan látogatók 2414 esetben követtek el jogosulatlan adatkezelést.

Bár csak áttételesen kapcsolódik a szoftveriparhoz, nem árt néhány gondolat erejéig kitérni az internet használat jelenlegi állapotára, illetve annak a közeljövőben várható trendjére. Egy közelmúltban publikált OECD tanulmány szerint a vizsgálatba bevont 29 ország közül Magyarországon a legdrágább a világháló használata. A lakosság vásárlóerejét is figyelembe vevő kutatás a havi 20, 30 illetve 40 órányi internet-hozzáférés költségeit mérte fel amerikai dollárra vetítve. A meglehetősen elszomorító tény az, hogy minden kategóriában nálunk kell a legtöbbet fizetni. 40 óra csúcsidőn kívüli internetezés Magyarországon 180 dollárt emészt fel, közel kétszer annyit, mint a második legdrágább Lengyelországban. Ugyanez a mutató csúcsidőben 330 dollár, míg Csehországban csupán 180. A statisztika hasonló arányokat mutatott ki a többi kategóriában is. Ráadásul, míg szerte Európában drasztikusan csökkentek az árak, addig hazánkban stagnálnak a használat költségei. Ennek ellenére az Intel Corporation megbízásából készült felmérés tanulsága szerint a magyar vállalatvezetők 89 százaléka gondolja úgy, hogy az internet-használat fontos a piaci versenyben. 46 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy azok a cégek, amelyek nem használják a világhálót, veszítenek piaci részesedésükből a modern technológiát alkalmazókkal szemben. A vizsgálat egyébként 4 országra (hazánk mellett Lengyelországra, Csehországra és Oroszországra) terjedt ki és azt is kimutatta, hogy közülük Magyarország áll az utolsó helyen az internet-hozzáférés szempontjából. Ám ez is azt jelenti, hogy a vállalatok 79 százalékának van lehetősége használni a világhálót. S hogy élnek is vele, alátámasztja az a tény, hogy heti 9,6 órát töltenek az interneten a vállalatok dolgozói. Ez a legmagasabb adat a négy vizsgált országban.

A Business Softwarre Alliance a világ számos országában jelen van. Célkitűzése, hogy jelentősen visszaszorítsa az illegális szoftverkereskedelmet. A magyarországi tagozata 1994-ben alakult meg. A magyar BSA tagjai között – egyebek mellett – a Novell Magyarország, a Microsoft Magyarország, a Symantec, a Borland Magyarország, illetve az Adobe Kft. található.