A Központi Statisztikai Hivatal a szerdai gyorsjelentéseiben kedvező áprilisi munkaerőpiaci folyamatokról árulkodó adatokat közölt a foglalkoztatottság és a munkanélküliség terén egyaránt.
A foglalkoztatottak száma három havi átlagban ugyanis a korábbi 3,791 millió főről 3,811 millióra emelkedett a 15-74 éves korosztályban, ami 19 900 fős bővülést jelent egy hónap alatt, előző év azonos időszakához képest pedig 52 300-zal emelkedett ez a szám. Ez azt jelenti, hogy 2010 szeptembere óta tartó trend továbbra is tartja magát, bár az év eleji lendületes ütemű bővülés áprilisban kicsit visszavett a tempóból.
A mostani pozitív változás valószínűleg köszönhető annak is, hogy az idei évben a közmunkaprogramok már év elején felfutottak, míg tavaly csak nyárra történt ez meg. Tehát a KSH által most közölt február-március-április háromhavi átlagban már a közmunkások is teljesen benne vannak, míg tavaly ilyenkor ez a szám még nem épült be teljesen az adatba. Ám ez a hatás a következő hónapokban ki fog futni, így kiderülhet a létszámnövekedés tényleges mértéke.
A közmunka erőteljes befolyását erősíti az a tény is, hogy a KSH márciusi létszámadatai szerint az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató magánszférában tevékenykedő vállalkozások esetében február hónap után márciusban ismét csökkent az alkalmazotti létszám. Arra pedig kevés esély mutatkozik, hogy az április hónapra vonatkozó statisztika annyival jobb legyen, hogy három havi átlagban kompenzálni tudja a két havi csökkenést, így kedvező foglalkoztatotti adatot produkálva.
Havi szinten kevesebb, éves szinten több munkanélküli
Február-április átlagában a munkanélküliek száma a 15-74 éves korosztályban az előző havi csúcs után visszafordult és egy hónap alatt 8200 fővel 495 900-ra csökkent, ami megfelel az előző évek azonos időszakában jellemző változásnak.
A munkaerőpiacra történő visszatereléssel magyarázható, hogy év per év alapon viszont ennél nagyobb mértékű, ellentétes irányú változásról árulkodik a 495 900 fős adat, hiszen ez 2011 azonos időszakához képest 14 500-zal magasabb. A munkahelyteremtés üteme ugyanis a nehéz hazai és nemzetközi körülmények miatt nem tud olyan ütemben haladni, ahogy a kormány által tett szabályozó lépések következtében a munkaerő-kínálat növekszik.
Mindezzel a munkanélküliségi ráta az előző havi 11,7 százalékról 11,5-re mérséklődött, éves viszonylatban azonban egy minimális, egy bázispontos emelkedéshez járult hozzá a munkanélküliek létszámának mostani emelkedése.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyi egyező mértékű, 11 százalékos lehet.
Székely Sarolta
mfor.hu
