Péterffy Attila, a beruházó Pannonpower Holding Zrt. energetikai igazgatója hétfőn, az erőműben tartott sajtóbejáráson ennek alátámasztására azt mondta: a kereskedelmi üzem kezdetét 2012. december 10-re tervezik, de jó esélyük van, hogy ennek időpontja október végén lesz, mert a munka jó ütemben halad, a készültség a projekt egészét tekintve meghaladta az 50 százalékot.
"A 100 bar nyomású, 540 Celsius fokos gőz előállítására képes rezgőrostélyos szalmatüzelésű kazán 85, a három és fél napra elegendő tüzelőanyag-mennyiséget befogadni képes szalmabála-tároló szerkezete 80 százalékban készült el. Emellett megkezdődött a tüzelőanyag átvételéhez szükséges daruk telepítése" - közölte. Hozzátette: a fejlesztésnek része a meglévő erőművi berendezések felújítása és az új kazánnal való összekapcsolása is.
A Dalkia Energia cégcsoporthoz tatozó Pannonpower Holding Zrt. október 12-én közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén üzembe helyezik a pécsi hőerőmű új biomassza blokkját. Péterffy Attila a hétfői sajtóbejáráson utalt rá, hogy a jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A berendezés évente 200 gigawattóra villamosenergiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.
"Az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt" - mondta az energetikai igazgató.
Péterffy Attila rámutatott: az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függése, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.
Az energetikai igazgató rámutatott, hogy az erőmű a Dél-dunántúli Régió termelőitől szerzi be a gabona melléktermékét jelentő és a gáznak kevesebb mint a felébe kerülő bálázott szalmaszárat. Erre egy baranyai kisváros költségvetésének megfelelő összeget, 3,5 milliárd forintot költ évente. Az ellátásbiztonság érdekében már megkötötték a termelőkkel a szükséges mennyiség mintegy 80 százalékát lefedő hosszú távú szerződéseket, a hiányzó mennyiség szállítására vonatkozó kontraktusok pedig csak aláírásra várnak.
"A beruházás munkahelyeket teremt, kitörési pontot kínál a gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre, többletjövedelemre tehetnek szert" - jegyezte meg. Rámutatott: sok gazda az 5-10 évre szóló szerződés birtokában egyszerre hitelképessé vált a bankok előtt, már most fejlesztésekbe kezdhetett és bővítheti alkalmazottai létszámát.
Péterffy Attila kitért rá, hogy a szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben, például a dél-baranyai az Ormánságban ad munkát és bevételt úgy, hogy nem veszélyezteti más szalmafelhasználók, köztük az állattartók ellátását. "Az erőmű 80-100 kilométeres körzetében évente 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik, ennek az új blokk 3,5 százalékát használja fel" - hangsúlyozta.
Az energetikai igazgató szólt arról is, hogy az új berendezés szén-dioxid-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által megkötött szén-dioxid-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek és az országnak felhasználnia.
Péterffy Attila elmondta: a Pannonpower újabb biomassza-beruházását a más országokban már kipróbált csúcstechnika, a rendelkezésre álló helyi tüzelőanyag, a biztos árampiac, a földgáz emelkedő ára és az alapozta meg, hogy 2030-ig szerződtek Pécs távhőellátására. A fejlesztés költségeit a Dalkia tulajdonosa, a Veolia fizeti, a megtérülési időt 10-15 évre becsülik.
MTI
