Az atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos egy szerdán Budapesten tartott szakmai konferencián elmondta: a magyar kormány határozottan hisz abban, hogy a projekt nem részesül állami támogatásban, és most várja Brüsszel véleményét.
Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az atomerőmű-bővítési projekt állami támogatást kap, akkor Magyarország még mindig bebizonyíthatja, hogy a beruházás más szemszögekből nézve összeegyeztethető az uniós szabályokkal, miként azt a brit kormány tette a nyugat-angliai Hinkley Pointban épülő új atomerőmű esetében - mondta a kormánybiztos a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.
"Úgy készítjük elő a szerződést, hogy ha az Európai Bizottság elutasítja a projektet, Magyarország ki tud lépni" belőle - jelentette ki Aszódi Attila arra a kérdésre válaszolva, hogy készült-e bármilyen forgatókönyv a beruházást esetleg elutasító brüsszeli döntésre.
A konferencia előtt a Reutersnak adott nyilatkozatában a kormánybiztos elmondta: a magyar álláspont szerint a megtérülési ráta elég magas ahhoz, hogy az azt mutassa, a paksi beruházás nem kap állami támogatást. Hozzátette: az Európai Bizottság piaci befektetői tesztet kíván elvégezni, hogy kiderítse, ugyanazon feltételek mellett egy magánbefektető elméletileg beruházna-e a projektbe. Ennek a tesztnek a kimeneteléről nem kívánt állást foglalni.
Aszódi Attila jelezte: Magyarország és az Európai Bizottság között tárgyalások folynak arról is, hogy a paksi bővítési projekt esetében a magyar kormány eleget tett-e a bizottság tájékoztatásáról szóló szabályoknak, illetve a tervezett üzemanyag-szállítási szerződés megfelel-e az uniós szabályoknak.
Magyarország és Oroszország januárban kötött államközi megállapodást, amelynek keretében két új atomerőműblokk építése előkészítés alatt áll.
Aszódi Attila megismételte, hogy a magyar és az orosz fél véglegesíti a három megvalósítási szerződést, amelyet idén vagy jövőre aláírnak. Az egyik az erőmű tervezésére és építésére vonatkozó feltételeket, a másik a jövőbeni működtetés és karbantartás feltételeit rögzíti, a harmadik pedig az üzemanyag-ellátás és a kiégett üzemanyag kezelésének feladatait fogja meghatározni.
A kormánybiztos kijelentette, hogy a terepfeltárás az év végén, bizonyos műszaki munkálatok pedig jövőre indulhatnak el. Hozzátette: az igazi helyszíni munka nagy valószínűséggel 2018-ban kezdődik, és az első új reaktort 2025-ban helyezik üzembe.
MTI
