Az elmúlt években sorra jelentették a hozzánk települő és elinduló nagyberuházásokat, olykor 100 milliárd forintos nagyságrendben is. Ezek amellett, hogy közvetlenül és közvetve is munkahelyeket teremtenek, növelik a GDP-t, és az adott régió fejlődésére is kétség kívül jó hatással vannak. Az elmúlt időszakban kiváló példa az Apollo Tyres döntése hazánk mellett, végre a két kínai citromsavgyár is hivatalosan "elindult" és végül, de nem utolsó sorban a Miskolcot kiszemelő Takatáról sem érdemes megfeledkezni, mely 1000 új munkahelyet hoz majd létre.
Az lényegében már 2010 óta egyértelmű volt, hogy szektorális különadók ide, profit- és multiellenesség oda, az Orbán-kormány érinthetetlenjei a termelő cégek. Így hiába a többi szektor számára érezhető gazdasági bizonytalanság, az elmúlt évek kellő tanúbizonyságot tettek arról, hogy a termelő cégeknek nincs mitől tartaniuk az Orbán-kormány regnálása alatt. Tehát az, hogy ilyen nagy számban ilyen jelentős beruházások jönnek hazánkba, ennek fényében nem is meglepetés. Persze, azt is tudjuk: a magyar munkaerő is kecsegtető a beruházást tervező cégek számára. No, nemcsak a szaktudása, sokkal inkább az olcsósága miatt.
A harmadik kulcsfontosságú tényezőre pedig most világított rá az Eurostat friss kimutatása, mely tagállami lebontásban a beruházások összehasonlító árindexét ismerteti. Magyarország ugyanis a lista végén, hátulról a negyedik helyet foglalja el, 69 ponttal. Vagyis az uniós átlag 69 százalékába került nálunk beruházni 2013-ban. Ennél olcsóbb csak a friss uniós tag Horvátország (68), Bulgária (67) és Románia (58) volt. Igaz, a hazai helyezésben igen nagy szerepet játszik a szintén döntési mechanizmus során fontos tényező, a gyenge hazai fizetőeszköz.
A gyakran velünk párhuzamba állított másik három visegrádi országban is jóval drágábbak a beruházások. Lengyelországban és Csehországban az uniós átlag 80 százalékába kerültek, a szlovákiai index pedig 85 ponton áll.
A legmagasabb ára a beruházásoknak ebben az összehasonlításban Svédországban volt tavaly, az uniós átlag 137 százaléka, a dobogó második helyét Dánia foglalja el 128, a harmadikat pedig Finnország 123 ponttal.
Az Eurostat építőipari beruházások árindexe alapján ezen a téren sem állunk sokkal másként. Az EU-átlag 54 százalékába kerültek az ilyen jellegű tevékenységek hazánkban. Ez a szint megegyezik a bolgárral, alig több a horvát 53-as értéknél, viszont a lista végén álló román 41 pontnál jócskán több.
mfor.hu
