Több okra is visszavezethető visszaesést tapasztalhattunk a múlt héten az M1-en, amelyben talán közrejátszottak olyan tények is, hogy a legnépszerűbb európai csapatok korán kiestek (spanyol, olasz és angol válogatott), voltak párhuzamosan közvetített meccsek, és talán a két hét masszív meccsnézés is okozott fásultságot egyeseknél. Az mindenesetre látható volt, hogy (a várakozásainkkal ellentétben) a sokszor komoly téttel bíró, a csoportból való továbbjutásról döntő mérkőzések ellenére a főműsoridős nézettségben nem tudott ismét csúcsra ugrani az M1.
Tegyük hozzá, a mérkőzések között éppen az esti tévézés szempontjából legfontosabb, és így a főműsoridős statisztikákat is leginkább befolyásoló időszakban nem volt találkozó. A délután 6-kor kezdődött mérkőzéseket ¾ 8-ra lefújták, míg a következő összecsapás csak 10-kor vette kezdetét. Ez a 2-2,5 óra pedig éppen elég volt ahhoz, hogy a hirdetők számára legnagyobb jelentőséggel bíró 18-49-es korcsoportban az M1 egy hétig tartó uralma megtörjön.
Ahogy fent említettük, a csoportkör végén párhuzamosan zajlottak a mérkőzések, ezeket a közmédia különböző csatornákon közvetítette. Ez az M1 nézettségét ugyan erodálta, ám abban mindenképpen segített, hogy a kereskedelmi tévék ne tudjanak lendületet venni, közönségarányukat számottevően ne tudják növelni. Az viszont mindenképpen figyelmeztető volt, hogy pénteken, amikor elérkezett a világbajnokság pihenőnapja, akkor az M1 nézettsége is visszaesett, különösen igaz volt ez az esti Híradóra. Pedig a reklámtörvény június 11. elfogadása óta a hírműsorok terén elégedett lehet a kormány, hiszen míg a hozzá lojális (M1), vagy a különösebb politikai aktivitást nem mutató (TV2) hírműsorok nézettsége magas volt, addig az RTL Klub esti hírei hiába voltak kifejezetten támadóak, azok a szokásosnál sokkal kevesebb nézőt értek el.
Mivel a múlt héten is a reklámadó volt a hazai médiapiac elsőszámú híre (sőt június 30-án hétfőn az első törvénymódosító javaslatokat is benyújtották), így a múlt héten készített híradós médiaelemzésünkre röviden visszatérünk. Akkor azt mutattuk be, hogy a törvény elfogadását követő 11 napban hogyan alakult a hírműsorok közönségaránya és nézettsége, most pedig ezt a múlt heti adatokkal is kiegészítettük. Ezekből az derül ki, hogy hiába törékenyek az M1 statisztikái, és függnek minden szállal a foci-vb-től, nézőszámban egyelőre kényelmesen felülmúlják az RTL Klub számait.
Bár cikkünk témája a tévés piac, illetve azon belül is a nézettség, ezúttal egy gondolat erejéig elkalandozunk a politikai kommunikáció világába. Ebből a szempontból úgy véljük, a kérdés, hogy mire vége lesz a vb-nek sikerül-e olyan az átlagember számára fontos ügyet tematizálni, ami kihúzza az RTL Klub támadásainak méregfogát. Erre a devizahiteles kérdéskör jó esélyt nyújt, hiszen a kormányzati kommunikációból úgy tűnik, hogy a bankok számára nagyon súlyos feltételekkel fogják kivezetni a hiteleket, ráadásul az elmúlt években számolt összegeket (árfolyamrés, kamatemelések) is kamatosan fizethetik vissza. Mindez pedig a közvélemény szemében ha nem is annulálja, de jelentősen átértékelheti a mostani kormányhoz köthető személyek felháborodást kiváltó ügyeit.
Visszatérve a hírműsorok nézettségére, ahogy múlt heti elemzésünkben is jeleztük, kommunikációs szempontból a teljes nézettség vizsgálata tűnik a legcélszerűbbnek. Ezen adatsort tekintve pedig azt láthatjuk, hogy a nézőszámok ugyan erősen szórnak, ám az RTL Klub leginkább a 450-550 ezer fős sávban található, szemben a TV2 750-800 ezres szintjével. A focimeccsek idején ráadásul az M1 is tudja legalább azt, de inkább magasabb szintet hozni, mint az RTL Klub, hiszen a legerősebb Híradó 800 ezer nézőt ért el.
Ami a múlt heti főműsoridős számokat illeti, a kereskedelmi célcsoportban hat este volt az RTL Klub a legmagasabb közönségarányt elért csatorna, míg szombaton az M1 nyert fölényesen. Az RTL Klub a 18-49-es korcsoportban a 19-23 óra közötti főműsoridőben 18 százalékos közönségarányt ért el. Ugyanebben a csoportban és idősávban a TV2 12,3 százalékpontot hozott. A múlt heti csúcshoz képest tehát visszacsúszott az M1, amelyet ezúttal a tévék előtt ülők közül átlagosan 15 százalék nézett. Továbbra sem tudott jelentősen erősödni a középmezőny másik három tagja; a Cool (5,5% SHR) és a F+ (5,5% SHR) összeért, távolabbról követi őket a Viasat 3 (3,1% SHR).
mfor.hu
