4p

Az év végi csúcsszezonban különösen a kereskedelemben jellemző a túlóráztatás. Az mfor.hu csokorba szedte a túlmunka jogi szabályait, az annak ellenértékeként kiadható szabadidőre vonatkozó szabályokat, valamint a közalkalmazottak és köztisztviselők túlmunkája szempontjából irányadó jogi szabályozást.

(Mfor-montázs)

Mint arról korábbi cikkünkben is hírt adtunk, az idei évben a munkavállalók a kereskedelmi egységeknél különösen nagy túlfoglalkoztatásra számíthatnak, amit a legtöbb helyen a törvényi rendelkezések ismeretének hiányában nem legális úton oldanak meg. Éppen ezért összegyűjtöttük a "rendkívüli munka" jogszabályi hátterét: 

A rendkívüli munkavégzés általános jogi háttere

A túlmunka - vagy más néven rendkívüli munka - ellenértékeként pótlékot fizethet a munkáltató, de a felek kölcsönös megállapodása esetén adott mértékű szabadidő is megállapítható. Fontos kitétel azonban, hogy e szabadidő mértéke nem lehet kevesebb az elvégzett munka időtartamánál, továbbá - amennyiben a felek másképpen nem rendelkeztek - a munkáltató a szabadidőt a munkavégzést követő hónapban köteles kiadni a munkavállaló számára.

Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalót, úgy a szabadidőt és/vagy a pihenőnapot legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. Ha a munkavállaló munkabeosztását maga határozza meg, abban az esetben a fenti túlmunka-rendelkezések nem irányadóak. 

Közalkalmazottak esetében a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 55/A paragrafusának értelmében közalkalmazottak esetén a maximálisan ledolgozható túlmunka naptári évenként maximum 200 óra. Amennyiben pedig kollektív szerződés is rendelkezésre áll, úgy legfeljebb 280 óra. 

A közalkalmazottakra és köztisztviselőkre vonatkozó szabályok  

A Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 40. paragrafusa külön rendelkezik a köztisztviselői státuszban dolgozók túlmunka-idejének korlátjáról, így a rendkívüli munkavégzés az e törvény hatálya alá tartozó munkavállalók esetén évente legfeljebb 160 óra rendkívüli munkavégzést engedélyez. A törvény értelmében köztisztviselőknél a rendkívüli munkát írásban kell elrendelni, amelynek nyilvántartását és elszámolását is a hivatali szervezet vezetője köteles megállapítani.

A köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat a rendkívüli munkavégzéssel megegyező mértékű szabadidő illeti meg, ám ha a túlmunka munkaszüneti napra, vagy a heti pihenőnapra esik, úgy annak ellenértékeként a ledolgozott túlmunka kétszerese jár szabadidő formájában.

A napi munkaidőn felüli ügyelet és készenlét esetén legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékben adható ki szabadidő. Kivétel ezalól az az eset, ha az ügyelet, készenlét munkaszüneti napra vagy a heti pihenőnapra esik. Ekkor a ledolgozott rendkívüli munkavégzéssel egyenértékű szabadidőt rendel el a törvény.  

Abban az esetben, ha a köztisztviselőt rendszeresen rendkívüli munkavégzésre kötelezik, úgy annak ellenértékeként a ledolgozott rendkívüli munkának megfelelő, de legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalány adható ki.

Köztisztviselők esetén a szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül kell kiadni. Kivétel ezalól az Országgyűlés Hivatalában dolgozók köre, akiknél ez a határidő 180 nap.

Ha a szabadidő kiadása valamilyen oknál fogva nem lehetséges, úgy azt meg kell váltani. Ennek mértéke a kifizetéskori köztisztviselői illetmény szabadidőre járó arányos összegének felel meg.

A törvény rendelkezése szerint a vezetői kinevezéssel, megbízással dolgozó köztisztviselő nem jogosult a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőre.  

Garai Katalin

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!