Mint arról korábbi cikkünkben is hírt adtunk, az idei évben a munkavállalók a kereskedelmi egységeknél különösen nagy túlfoglalkoztatásra számíthatnak, amit a legtöbb helyen a törvényi rendelkezések ismeretének hiányában nem legális úton oldanak meg. Éppen ezért összegyűjtöttük a "rendkívüli munka" jogszabályi hátterét:
A rendkívüli munkavégzés általános jogi háttere
A túlmunka - vagy más néven rendkívüli munka - ellenértékeként pótlékot fizethet a munkáltató, de a felek kölcsönös megállapodása esetén adott mértékű szabadidő is megállapítható. Fontos kitétel azonban, hogy e szabadidő mértéke nem lehet kevesebb az elvégzett munka időtartamánál, továbbá - amennyiben a felek másképpen nem rendelkeztek - a munkáltató a szabadidőt a munkavégzést követő hónapban köteles kiadni a munkavállaló számára.
Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalót, úgy a szabadidőt és/vagy a pihenőnapot legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. Ha a munkavállaló munkabeosztását maga határozza meg, abban az esetben a fenti túlmunka-rendelkezések nem irányadóak.
Közalkalmazottak esetében a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 55/A paragrafusának értelmében közalkalmazottak esetén a maximálisan ledolgozható túlmunka naptári évenként maximum 200 óra. Amennyiben pedig kollektív szerződés is rendelkezésre áll, úgy legfeljebb 280 óra.
A közalkalmazottakra és köztisztviselőkre vonatkozó szabályok
A Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 40. paragrafusa külön rendelkezik a köztisztviselői státuszban dolgozók túlmunka-idejének korlátjáról, így a rendkívüli munkavégzés az e törvény hatálya alá tartozó munkavállalók esetén évente legfeljebb 160 óra rendkívüli munkavégzést engedélyez. A törvény értelmében köztisztviselőknél a rendkívüli munkát írásban kell elrendelni, amelynek nyilvántartását és elszámolását is a hivatali szervezet vezetője köteles megállapítani.
A köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat a rendkívüli munkavégzéssel megegyező mértékű szabadidő illeti meg, ám ha a túlmunka munkaszüneti napra, vagy a heti pihenőnapra esik, úgy annak ellenértékeként a ledolgozott túlmunka kétszerese jár szabadidő formájában.
A napi munkaidőn felüli ügyelet és készenlét esetén legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékben adható ki szabadidő. Kivétel ezalól az az eset, ha az ügyelet, készenlét munkaszüneti napra vagy a heti pihenőnapra esik. Ekkor a ledolgozott rendkívüli munkavégzéssel egyenértékű szabadidőt rendel el a törvény.
Abban az esetben, ha a köztisztviselőt rendszeresen rendkívüli munkavégzésre kötelezik, úgy annak ellenértékeként a ledolgozott rendkívüli munkának megfelelő, de legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalány adható ki.
Köztisztviselők esetén a szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül kell kiadni. Kivétel ezalól az Országgyűlés Hivatalában dolgozók köre, akiknél ez a határidő 180 nap.
Ha a szabadidő kiadása valamilyen oknál fogva nem lehetséges, úgy azt meg kell váltani. Ennek mértéke a kifizetéskori köztisztviselői illetmény szabadidőre járó arányos összegének felel meg.
A törvény rendelkezése szerint a vezetői kinevezéssel, megbízással dolgozó köztisztviselő nem jogosult a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőre.
Garai Katalin
Menedzsment Fórum