A felszámolás ideje alatt az egészségügyi intézmények közfinanszírozását a felszámoló látja el.
Az egészségügyi intézmények működtetésével és fejlesztésével foglalkozó HospInvest áprilisban kért csődvédelmet maga ellen, ami augusztus közepéig fizetési moratóriumot jelentett volna a cég számára. Ennek törvényi feltétele az, hogy a moratórium időszakában meglegyen a pénzügyi egyensúly, azaz a bevételek fedezzék a kiadásokat. Ezt a HospInvest júliustól nem tudja biztosítani - mondta Kollányi Gábor.
A HospInvest elnöke hozzáfűzte: a cégcsoport havonta 1,3-1,4 milliárd forintot kap az Egészségügyi Alapból az általa működtetett egészségügyi intézmények finanszírozására, de júliusban már csak 1,1 milliárd forintot kapott. A felszámolásra irányuló kérelemmel a HospInvestnek egyetlen feladata marad: visszaadni az önkormányzatoknak az egészségügyi intézményeket.
Kollányi Gábor az MTI kérdésére elmondta, hogy a cég csődjét az egészségügy általános finanszírozási válsága mellett a gazdasági válság okozta. Elapadtak a banki források, kilépett a tulajdonosi körből az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a CIB Bank felmondta a hitelszerződéseket. Ugyanakkor hátrányosan érintette a HospInvestet is az a márciusi törvénymódosítás, aminek alapján az egészségügyi intézmények a szükséges pénzek 70 százalékát kapják meg előre az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a többit utólagos elszámolás alapján.
A magánszemélyek tulajdonában lévő HospInvest 2000-ben alakult, 2004-ben vette át az első, a kiskunhalasi kórházat. A cégcsoport a megalakulása óta mintegy 2,5 milliárd forintot ruházott be az általa üzemeltetett egészségügyi intézményekbe.
A cég honlapja szerint öt kórházat és öt egészségügyi intézményt üzemeltet, illetve üzemeltetett: az egri, a gyöngyösi, a hatvani, a kiskunhalasi és a parádfürdői kórházat, valamint a jánoshalmai, a keceli, a kiskőrösi, a százhalombattai és a megyeri rendelőintézetet.
MTI/Menedzsment Fórum
