Hazánkban a 15-64 éves férfiak aktivitási rátája mindössze 67,5 százalék volt 2009 első negyedévében, ami a legalacsonyabb értéknek számít az EU-n belül, derül ki Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján kedden közzétett, aktuális munkaerő-piaci trendeket bemutató kiadványból.
Ez azt jelenti, hogy a 15-64 év közötti férfiaknak mindössze kétharmada volt hivatalosan jelen (dolgozóként vagy regisztrált munkanélküliként) a munkaerőpiacon.
Ott tartunk, mint tíz éve
Összehasonlításul: más elemzések szerint a hazai férfiak aktivitási rátája ugyanebben a korosztályban az 1990-ben regisztrált 82,4 százalék után 1997-ben csökkent a minimumra, 66 százalékra, és 2000-ig alig 68 százalékra emelkedett. A mostani adattal összevetve ebben a tekintetben tehát az elmúlt tíz évben semmiféle előrelépés nem történt.
Az uniós rangsor alján egyébként kizárólag térségbeli országok találhatók: Romániában 69,8, Lengyelországban 71,3, Litvániában 71,6, Bulgáriában pedig 71,8 százalékot tett ki ez a mutató 2009 első negyedévében. Kivételt jelent Csehország, Észtország és Lettország, ahol 77-78 százalékra kúszott fel a ráta.
Az unión belül egyébként a holland ( 85,4) és a dán (83,9) férfiak a legaktívabbak, de a német, a spanyol, a ciprusi, a svéd és a brit mutató is meghaladta a nyolcvan százalékot. A férfiak aktivitási rátája az Unióban összességében 77,7 százalék, azaz több mint tíz százalék a lemaradásunk ezen a téren.
Negyedikek a magyar nők - hátulról...
A nők ugyanezen mutatója az egész EU területén hagyományosan alacsonyabb: 2009 első negyedévében 64,1 százalék volt. A magyar hölgyek bizonyos tekintetben némileg jobban szerepelnek a magyar férfiaknál, hiszen az 54,8 százalékos értékkel legalább Romániát (53,8), Olaszországot (51,3) és Máltát (40) sikerült maguk mögé utasítani.
A magyar nők aktivitása 1950 és 1990 között 35 százalékról 66 százalékra nõtt, 1997-ig 50 százalék alá zuhant, majd 2000-re mindössze 53 százalékra emelkedett a 15-64 éves korosztályban – azaz az elmúlt tíz év esetükben sem hozott számottevő fejlődést.
Élen a dánok és a svédek
Az Unión belül egyébként a dán (77 százalék) és a svéd (75,9 százalék) nők a legaktívabbak, mellettük még a németek, az észtek, a lettek, a hollandok és a finnek lépték át a hetven százalékot.
Magyarországon az összesített aktivitási ráta 2009 első negyedévében 61 százalékot tett ki a 15-64 éves korcsoportban az EU statisztikái szerint, ami stagnálást jelez az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Az uniós átlag ennél csaknem tíz százalékkal magasabb, 71 százalék volt.
Az európai viszonylatban is alacsony aktivitási ráta a magyar gazdaság egyik régóta fennálló problémája, amit eddig - bár voltak, vannak rá kísérletek - érdemben nem sikerült tartósan orvosolni.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
