Ötvenéves működési idővel pedig összesen 439 milliárd tonnás kibocsátással számolnak amerikai kutatók. A becslések számításakor ráadásul csak a 2012 előtt épült erőműveket vették figyelembe - hangsúlyozta Steven Davis, a Kaliforniai Egyetem (Irvine) munkatársa és Robert Socolow, a Princeton Egyetem szakértője az Environmental Research Letters című szaklapban
"Egyre jobban eltávolodunk attól, hogy megoldjuk a klímaváltozás gondját, és erőteljesen olyan technológiákba invesztálunk, amelyek csak elmélyítik a problémát. Az utóbbi évtizedben világszerte több szénerőmű épült, mint bármely korábbi évtizedben és a régebbi létesítmények bezárása nem ennek megfelelő ütemben történik" - fejtette ki Davis.
A két szakértő kifejlesztett egy eljárást, amellyel megbecsülhető a jövőbeli kibocsátás mértéke. Ha a fosszilis tüzelőanyagokból, például szénből, olajból vagy gázból áramot előállító erőművek negyven éven át működnek, összesen 307 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátanak ki. Az ilyen létesítmények kibocsátása a kutatók szerint évente négy százalékkal növekszik.
Az áramtermelés esetében a kibocsátott szén-dioxid kétharmada a szén számlájára írható, a többi a földgáz és a kőolaj között oszlik el. Az Európai Unió és az Egyesült Államok az elmúlt években kevesebb fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművet építtetett, jelenleg működő erőműveivel a kibocsátás 9, illetve 11 százalékáért felelős. Kína a kibocsátott szén-dioxidmennyiség 42, India pedig 8 százalékáért felelős.
A kutatók újonnan kifejlesztett modelljüket eddig csak az energiaszektorban alkalmazták, amely a világszinten felhasznált fosszilis tüzelőanyagok 40 százalékát hasznosította. Az elemzési módszer azonban alapvetően a közlekedés, az építkezés és az infrastruktúra területére is alkalmazható.
MTI
