A prognózis szerint a fejlett országokban a fiatalok (15-25 év közöttiek) munkanélküliségi rátája 2017-re a jelenlegi 17,5 százalékról 15,6 százalékra mérséklődhet, ám ez még mindig jóval magasabb a 2008-as válság előtti szintnél, amikor is 12,5 százalékos volt a ráta. Az ezt eredményező folyamat azonban cseppet sem nevezhető pozitívnak az ILO (International Labour Organization) szerint, mivel a ráta csökkenése nem a munkaerőpiaci feltételek javulásának lesz az eredménye. Sokkal inkább a csalódottság miatt fognak kivonulni a fiatalok a munkaerőpiacról, így ők már nem tartozhatnak majd statisztikailag a munkanélküliek közé.
Globálisan romló helyzet
A fejlett gazdaságokban bekövetkező statisztikai javulás azonban nem elég ahhoz, hogy globálisan is javuló rátát eredményezzen. Az ILO tanulmánya szerint globálisan a munkanélküli fiatalok aránya 2017-re eléri a 12,9 százalékot, a jelenleginél 0,2 százalékponttal magasabbat.
Észak-Afrikában és a Közel-Keleten a fiatalok munkanélküliségi rája továbbra is meghaladja majd a 25 százalékot a következő években, sőt valamivel magasabb szinteket is elérhet a jelenleginél. Kelet-Ázsiában a jelenlegi 9,5 százalékról 10,4 százalékra nőhet a fiatal állásnélküliek aránya az elkövetkezendő öt év során.
A tanulmány megjegyzi, hogy még azokban az országokban, ahol meg lehet figyelni a munkahelyek visszaállítását, vagy új pozíciók nyitását is, sok fiatal nagyon nehezen talál munkát magának. Ennek nagyon egyszerű magyarázata, hogy a szaktudása nem egyezik meg az aktuális elvárásokkal. Ez pedig növekvő elkeseredéshez és az úgy nevezett NEET-rizikó (sem foglalkoztatott, sem tanuló, sem gyakornok) növekedését eredményezi. Ez ellen hatékony megoldásként a különböző képzéseket nevezi meg a tanulmány, mellyel áthidalható lenne a képesség és az elvárás közötti eltérés, illetve kiküszöbölhető lenne, hogy a fiatalok ne veszítsék el a kapcsolatot a munkaerőpiaccal.
A fiatalok nehézségei jól tükrözik a munkaerőpiacok és az adott gazdaságok gyengeségét is. Ugyan az elmúlt hat hónapban a globális kibocsátás enyhén növekedett, ettől nem várható, hogy a munkaerőpiac javulását magával tudná húzni. A gyengülő globális kereskedelem mellett pedig további negatív nyomást jelent a gazdaságra a megoldatlan európai adósságproblémákból fakadó romló hitelképesség is. Az általános piaci bizalmatlanság és költségvetési gondok miatt kialakított fiskális megszorító intézkedések pedig visszafogják a magán- és az állami szektorok munkahelyteremtését. Éppen ezért az ILO külön felhívja az egyes kormányok figyelmét, hogy a fiskális döntések meghozatalakor tartsák szem előtt a munkaerőpiac egyes problémáit is.
Hazánkban is romlik a helyzetük
A 15 év felettiek munkanélküliségi aránya az elmúlt időszakban Magyarországon is romló képet mutat. A KSH statisztikája 15-19 és 20-24 éves korosztályra vonatkozóan közöl munkanélküliségi adatokat. Az arányukat vizsgálva megfigyelhető, hogy a 20-24 év közöttiek esetében gyakorlatilag a tavalyi második negyedév óta romlik a helyzet, hiszen az akkori 23,4 százalékos ráta a legutóbbi, ez év április-júniusára közöltek szerint már 26,4 százalékra emelkedett.
Ezzel kapcsolatban majd nagy kérdés lesz, hogy a kormány 2013 januárjától bevezetni tervezett járulékkedvezményei milyen mértékben tudják csökkenteni a 25 év alatti munkanélküliek arányát.
mfor.hu
