A bejelentett hazai vállalati fúziók, felvásárlások és jelentős tulajdonszerzést eredményező tranzakciók összesített értéke éves szinten hét és tízmilliárd dollár közé tehető. A tranzakciók több mint háromnegyede olyan területeken történt, ahol vélhetően – de nem publikáltan – versenytilalmi megállapodás is köttethetett a felek között.
"Tapasztalataink szerint növekszik a versenytilalmi kikötések, és ezzel együtt az ezek megsértéséből származó jogviták száma. A sértettek azonban ritkán fordulnak bírósághoz, mert a joggyakorlat a jelenség újdonsága miatt kiszámíthatatlan, az ügyekkel járó nyilvánosság pedig üzleti érdekeket sérthet" – állítja Dr. Nógrádi Péter, az általa vezetett Nógrádi Ügyvédi Iroda felmérésére támaszkodva.
Versenytilalmi megállapodást a felvásárlások és összefonódások során kötnek egymással a vállalkozások, amelynek során lemondanak egymás javára bizonyos piaci lehetőségekről. Ezek a megállapodások sokszor szerepelnek olyan cégeladásoknál, ahol a vevő nem szeretné, hogy akitől megvette a jól prosperáló, értékes céget, másnap új néven és arculattal új vállalkozást alapítson, és a régi, jól működő cégnek újdonsült versenytársa legyen.
A világméretű gazdasági válság hatására a vállalati tranzakciók száma növekedni fog, ahogy a piaci szereplők felvásárolják egymást, vagy egy fúzió keretében összeállnak, hogy együtt erősebb pozícióban vészeljék át a piaci turbulenciákat. Ezzel együtt várható, hogy felerősödik a magántőke és a kockázati tőke aktivitása is, és emiatt több olyan üzleti tranzakcióra lehet számítani a közeljövőben, ahol versenykorlátozást kér a pénzügyi befektető a korábbi tulajdonostól. "Mindeközben folyamatosan tapasztalható az üzleti morál folyamatos romlása is, márpedig a versenytilalmi megállapodások addig működnek, amíg a felek komolyan veszik őket" – teszi hozzá Dr. Nógrádi Péter.
A versenytilalmi, titoktartási klauzula megszegésével okozott vagyoni és nem vagyoni károk egyaránt számottevőek. Az átlagos büntetés és kártérítés mértéke azonban nem megbecsülhető, mivel ez alapvetően a jogsértés fokától, szándékosságától, az okozott károk mértékétől függ.
Annak ellenére, hogy a versenytilalmi megállapodásokat széles körben alkalmazzák az üzleti életben, igen ritkán látnak napvilágot a megállapodások megszegéséről szóló hírek, mert a jogvitákat a felek igyekeznek még idejében, peren kívüli megállapodással rendezni. Így elkerülik, hogy a megállapodáshoz vagy magához az üzleti tevékenységhez kapcsolódó érzékeny információk nyilvánosságra kerüljenek, s emellett ez a megoldás természetesen idő, illetve költségtakarékosság szempontjából is mindkét félre nézve kedvezőbb. Mindez azt is jelenti ugyanakkor, hogy a kevés publikus információ miatt nehezebb a felmerülő jogviták kimenetelének megítélése.
