3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Európai Unió tagállamaiban évente mintegy 55 milliárd euró kárt okoznak a munkahelyeken történő balesetek, amelyek előfordulásában egyre nagyobb szerepet kap a stressz - írja a Napi Gazdaság.

Felmérések szerint a munkavállalók 35 százaléka érzi úgy, hogy munkája veszélyezteti egészségét, 28 százalékuk pedig munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét. A stressz ellen még nem találtak hatásos ellenszert, de a kiváltó okok csökkenthetőek - összegezte Vladimír Spidla, az Európai Bizottság szociálpolitikáért felelős tagja a brüsszeli véleményt.

Az erőfeszítésnek van eredménye, hiszen 2002 és 2004 között 17 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma. Spidla - miközben figyelmeztetett arra, hogy a munkapiacon tapasztalható fejlemények éppenséggel ellengőzt jelentenek - új célokat tűzött ki a tagállamok elé: 2007 és 2012 között további 25 százalékkal kell csökkenteni a munkahelyi balesetek és megbetegedések számát.

Szinte nincs a munkaképes lakosságnak olyan szegmense, amelyet ne érintene a probléma. Legelőször is az idősebbeket és a fiatalabbakat. Előbbieket a koruk, utóbbiakat tapasztalatlanságuk teszi sebezhetőbbé. A lakosság korosodása miatt egyébként is érdemes kitüntetett figyelemben részesíteni az időseket, hiszen arányuk növekvőben van. A bizonytalan munkakörülmények is negatívan befolyásolják a statisztikát, mint ahogy az önállóakat vagy a kisvállalkozások munkavállalóit is a kockázati csoporthoz sorolják, egyszerűen azért, mert az ő esetükben kisebb figyelem jut az egészségkontrollra.

Spidla egyelőre beéri azzal, hogy felszólítja a szociális partnereket, szenteljenek nagyobb figyelmet a munkahelyi stressznek, az egyre gyakrabban előforduló erőszaknak, szexuális és pszichológiai zaklatásnak. Ugyanakkor uniós szinten is születnek közvetett szabályozások. Spidla két esztendeje indította el az Elég a zajból című kampányát, amely felhívja a figyelmet a zaj veszélyeire. Az európaiak csaknem harmada munkaidejének negyedében van kitéve túl magas zajszintnek és 20 százalékának a munkaidő felében a normális szintnél hangosabban kell beszélnie.

Tavaly óta a zajdirektíva 87 decibelre csökkentette a 2003-ban még 90 decibelben megállapított munkahelyi maximum értékét. A szabályozás kitért arra is, hogy a zajszintet a zajforrásnál kell tompítani, vagyis nem elég, ha a munkavállaló fülvédőt kap. Nagy-Britanniában a közelmúltban bocsátották útjára a nemzeti stratégiát, amely a mentális panaszok és a munkahely közötti összefüggésre koncentrál - a múlt héten nyolcmillió fontot (csaknem 300 milliárd forintot) ajánlott fel az állam annak érekében, hogy munkához vagy állásuk megőrzéséhez segítsék a stressznek kitett embereket - számol be a Napi Gazdaság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!