A parlament elé terjesztett két jelentést a német zöldek képviselője, Rebecca Harms készítette: az egyik általában foglalkozott az atomerőművek leszerelésének kérdéskörével, a másik pedig konkrétan a szlovákiai, bohunicei atomerőműről szólt, melynek első és második blokkját Pozsony - az uniós csatlakozási tárgyalások során vállalt kötelezettségének megfelelően - 2006, illetve 2008 végére le fogja állítani.
A kérdéskört általában taglaló jelentés többek között az emberi és természeti környezet védelmének fontosságát emelte ki. (Számítások szerint az atomerőművek leszerelése utáni rehabilitáció költsége akár a kezdeti beruházás összegének 10-15 százalékát is elérheti.) Jelenleg a tagállamok egymástól teljesen eltérő módon határozzák meg atomerőmű-bezárási stratégiájukat, ezért az EU-bizottság az Euratom szerződés alapján még az idén ajánlást szeretne megfogalmazni a témakörben.
Érdekesen alakult a másik, a bohunicei erőművel foglalkozó jelentés sorsa: az azt készítő német képviselőnő ugyanis nem értett egyet azzal, hogy a parlamenti többség az EB által javasolt 237 millió euró helyett 400 millióval támogassa az erőmű első két egységének leállítását, ezért visszavonta nevét a dokumentumról és annak elutasítása mellett érvelt, a parlament azonban mégis elfogadta azt.
A bohunicei erőmű két egységének bezárását az ország a csatlakozási folyamat legvégén, jóformán megkérdőjelezhetetlen feltételként kellett, hogy vállalja, jóllehet már akkor is köztudott volt, hogy ez termelési kapacitáskieséssel jár. A hiányt Szlovákiának új befektetésekből, illetve importból kell pótolnia. Mivel az Európai Uniónak és Szlovákiának közös érdeke a bezárással kieső energiatermelési kapacitás mielőbbi pótlása, ezért a szükséges befektetéseket is közösen kell biztosítani.