"A kormány azt javasolta az állami vagyonalap vezetőjének, hogy a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel együtt készítsenek javaslatot a hőerőművek magánosítására. Egyetértés van abban, hogy a hőerőműveket magánosítjuk" - mondta Ivan Miklos pénzügyminiszter újságíróknak a kabinet ülése után.
A miniszter szerint az állam nyilvános versenypályázaton hat városi hőerőmű - Pozsony, Nagyszombat, Túrócszentmárton, Zólyom, Zsolna, Kassa - számára keres majd stratégiai befektetőt.
"Nincs egyelőre megállapodás arról, hogy milyen részvénycsomagokat adjunk el. Az már biztos, hogy az eladásra kerülő részvénycsomagok legalább 51 százalékosak lesznek" - pontosított Miklos. Hozzátette: az eladásra kerülő részvénycsomagok nagyságáról a két minisztérium és a vagyonalap javaslata alapján a későbbiekben dönt a kormány. "Az anyag alapján arról is döntünk, hogy részt vesznek-e a privatizációban az érintett önkormányzatok is" - fejtette ki Miklos.
A miniszter ismételten azt állította, hogy az állam kezében lévő hőerőművek gazdálkodása nem hatékony, ezért az lenne a legjobb, ha magánosítanák, eladnák őket. Ivan Miklos szerint a hőerőművek eladása gazdaságilag kedvezőbb, mint a tulajdonosi hozamok.
A pénzügyminiszter azt állítja: a hőerőművek privatizációja csökkenthetné a hőenergia árát az érintett városokban. Szerinte ezek a hőerőművek rosszul gazdálkodnak, s nyereséget csak azáltal termeltek, hogy eladták a nekik juttatott emissziós kvótákat. A szlovák sajtóban megjelent néhány vélemény szerint azonban a privatizáció inkább árnövekedéshez fog vezetni, hiszen a volt baloldali kormány idején az árakat mesterségesen alacsonyan tartották.
"A hőerőművek privatizációja közérdek" - jelentette ki Miklos.
Szakértői becslések szerint a hat állami tulajdonban lévő hőerőmű piaci értéke 160-200 millió euró. Az államnak ez a hat hőerőmű a 2002-2010-es években évi átlagban 4,2 millió euró bevételt hozott.
Mind a hat hőerőmű formálisan a nemzeti vagyonalap százszázalékos tulajdona. Az említett hőerőműveket Mikulás Dzurinda jobbközép kormánya már megpróbálta privatizálni, de a 2006-os előrehozott parlamenti választások miatt a folyamatot nem sikerült befejeznie. Robert Fico kormánya azután leállította a privatizációt. Dzurindáék a részvények 51 százalékát akarták eladni stratégiai befektetőnek.
MTI
