1319,1 milliárd forintos árbevételt ért el az idei év második három hónapjában a Mol-csoport, ez 2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, de elmaradt az idei első negyedév 1348,3 milliárd forintos forgalmától - derül ki a kedd hajnalban megjelent tőzsdei beszámolóból.
Az EBITDA meglehetősen erősen visszaesett, és csak 75,5 milliárd forintot tett ki. Ez 53 százalékkal marad el a bázisidőszak számaitól, ahogy az első negyedév során is magasabb értéket értek el. A speciális tételek kiszűrése után mért 94,1 milliárdos érték is jelentős 43 százalékos visszaesést jelent a bázisidőszakhoz képest. Ráadásul az első negyedévben kimagasló, 175,2 milliárdot értek el. Az Equilor elemzői ugyan 27 százalékos visszaesést vártak, ám az általuk előrejelzett 114 milliárdos érték meglehetősen optimista volt a közzétett számok tükrében.
Az üzleti eredmény a nyereség eltűnését tükrözte, hiszen az egy évvel korábbi 79,6 milliárd forinttal szemben csupán 1,1 milliárdot ért el a Mol. Az üzleti eredmény speciális tételek nélkül 19,6 milliárdot tett ki, ami így is 78 százalékos zuhanásnak felel meg.
A nettó eredmény a konszenzus szerint 23 milliárd forintra feleződhetett a második negyedévben a devizahitelek átértékelése és egyéb egyszeri tételek nyomán, vélték előzetesen az Equilor elemzői, ám a Mol jelentésében ennél gyengébb adatok szerepeltek, hiszen csupán 700 millió forintot realizált a magyar vállalat.
A Mol egy részvényre jutó nyeresége így 8, speciális tételek nélkül 139 forint lett, előbbi 99, utóbbi 80 százalékos visszaesés a tavalyi 618, illetve 697 forinthoz képest. Első negyedévben a részvényenkénti nyereség még 840, illetve 949 forintot tett ki.
A negyedév során a társaság működési cash-flow-ja viszont 162,1 milliárd forint lett, ami 22 százalékkal magasabb a tavalyi 133,4 milliárdnál és lényeges javulás az első három hónapban kimutatott -11,4 milliárdnál.
Ennek köszönhetően javult a Mol-csoport nettó eladósodottsági mutatója, értéke 27,7 százalékra mérséklődött a tavalyi 28,1, illetve az első negyedéves 29 százalékról.
Üzletági tényezők
A 20 milliárd forintos csoportszintű speciális tételek nélküli üzleti eredményt kedvezőtlenül befolyásolta az Upstream üzletág alacsonyabb szénhidrogén termelése, a Downstream üzletágban realizált jelentős készletátértékelési veszteség és a továbbra is nyomott régiós termékkereslet. Ezeket a hatásokat csak részben tudta ellensúlyozni a Feldolgozás és Kereskedelem üzletági környezet javulása illetve a kedvezőbb finomítói termékkihozatal.
Az Upstream üzletág speciális tételek nélküli üzleti eredménye 11 százalékos csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest elsősorban a visszaeső szénhidrogén-termelés következtében, mely a mezők természetes termeléscsökkenésének illetve mezőfenntartási munkálatoknak volt köszönhető. Az eredményt ezeken felül a hazai földgázár-szabályozás is negatív irányba befolyásolta.
A Downstream üzletágon belül a Feldolgozás és Kereskedelem eredményét a készletátértékelési hatások negatívba fordították, ráadásul a finomítói üzletág a tervezettnél hosszabb leállások miatt a javuló marzs környezet pozitív hatásaiból sem tudott teljes egészében profitálni. Ugyanakkor a szegmens így is 2010 negyedik negyedéve óta a legjobb újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredményét érte el.
A Petrolkémiai üzletág is kedvezőbb árréskörnyezetben működött, ennek eredményre gyakorolt pozitív hatása azonban a különösen gyenge kereslet következtében korlátozott maradt. A Gáz Midstream üzletág 7 milliárd forinttal alacsonyabb eredményt realizált az előző év hasonló időszakához képest, elsősorban az INA gázkereskedő cégénél jelentkező veszteségek miatt.
Az Upstream üzletágban a fentieken túl az alacsonyabb szénhidrogén-termelés illetve a hazai és horvát földgázár-szabályozás voltak jelentősebb negatív hatással az eredményre. Mindezt csak részben ellensúlyozta a magasabb realizált szénhidrogénár és a devizaárfolyamok kedvező alakulása. A Downstream üzletág újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti eredményét a nyomott regionális kereslet és a különösen kedvezőtlen petrolkémiai környezet határozta meg.
Hernádi "magyarázza a bizonyítványt"
"Számos külső kihívás hatott első féléves eredményeinkre, ilyen többek között az európai gazdasági válság és az arab világban zajló politikai változások”, kommentálta a gyorsjelentést Hernádi Zsolt.
„Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy megfelelő válaszokkal még erősebb és sikeresebb iparági szereplővé válhatunk. Éppen ezért céljaink megvalósítása érdekében a Mol-csoport átalakítása tovább folytatódott. A korábban megfogalmazott üzleti stratégiánknak megfelelően az Észak-Karpovszkij blokk 49 százalékos részesedésének megvásárlásával növeltük kazahsztáni Upstream tevékenységünket. Downstream üzletágunkban a cseh kiskereskedelmi Papoil hálózat megvásárlásával pedig megszerzett piacaink növelésére törekszünk.
Szintén fontos megemlíteni, hogy a Mol eddigi legnagyobb szervezeti változását indította el. A GLOCAL elnevezésű projekt a különböző belső változások kihívásaira keres válaszokat, mivel a Csoport az elmúlt évtizedben történt inorganikus lépéseinek köszönhetően még nemzetközibb vállalattá vált. Emellett a projekt célja, egy különálló, nemzetközi központ kialakítása Mol-csoport szinten, amely a stratégiai szintű döntésekért és a kontroll gyakorlásáért lesz felelős, a leányvállalatok pedig nagyobb önállóssággal rendelkeznek majd a mindennapi működés terén. Mindettől gyorsabb és sokkal fókuszáltabb döntéshozatalt, illetve rugalmasabb és hatékonyabb szervezeti felépítést várunk, melyek hozzájárulnak sikereinkhez a jövőben.”
mfor.hu
