Az összeg a vételáron túl a további működéshez szükséges forgóeszközök értékét és a fejlesztési hiteleket is magában foglalja - tette hozzá a felszámolóbiztos. A vevő tulajdonába kerülnek a gyár készletei, sertéstelepei és a sertések is.
Varga Jenő szerint hozzáértő és felelős tulajdonosi kör kezébe kerül a nagymúltú gyár; a projektcéget a pápai Agroprodukt Zrt., az ugyancsak helyi Víz- és Csatornamű Zrt., a pápai önkormányzat, továbbá a cég dolgozóiból, a menedzsment tagjaiból és a sertéstenyésztőkből alakult társaság hozta létre.
Varga Jenő hangsúlyozta, hogy a pápai húsgyár gazdálkodása az utóbbi félévben már nyereséges volt, s szerinte a továbbiakban is így lehet működtetni, de - szavai szerint - körülbelül ezernél csak kevéssel több dolgozóval. Jelenleg 1.380-an dolgoznak a húsgyárban - jegyezte meg.
A felszámolóbiztos szerint a kormány "bölcs és felelős" döntést hozott a garancia vállalásával, ugyanis nemcsak egy nagy céget és sok dolgozó munkahelyét mentette meg, hanem egy régió gazdasága fölül hárult el a veszély.
Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: a 4,5 milliárd forintos vételár 16 százaléka önerő, ezt a Pápai Hús 1913 Kft. biztosítja, a fennmaradó rész a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtandó hitel, amelynek 80 százalékára vállalt garanciát a kormány.
Az államtitkár utalt arra is, hogy a 15 éves futamidejű hitellel fejlesztési pénzhez is jut a projektcég, amely így megveheti a központi telepet, a gyártósort és egyéb gépeket, járműveket, a bolthálózatot és a márkanevet. Gőgös Zoltán szerint az átvétel január 1-ig megtörténhet.
