A BKV szerdai hajnali közleménye szerint a cég vezetésének sikerült elérni, hogy az aláírók elfogadták, hogy a legfontosabb szempont a társaság működésének stabilitása. Ez a kollektív szerződés biztosítja, hogy a BKV tartsa az üzleti modell és a 2010-es év üzleti előtervének sarokszámait. Az azokban meghatározott 59,889 milliárd forintot a személyi jellegű összes ráfordítások nem haladhatják meg - olvasható a dokumentumban.
A közlemény idézte Kocsis István vezérigazgatót, aki a megállapodás aláírásakor azt mondta: sikerült egy olyan kollektív szerződést kötni, amellyel a tulajdonos, a kormány és a dolgozók is elégedettek lehetnek, és ezzel biztosítják a társaság nagyon feszes, fegyelmezett, szigorú gazdálkodását. A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint a ksz-ben a bér jellegű juttatások irányszámait meghagyták, de létrehoztak egy új intézményt, mely szerint ezek konkrét mértékét az éves bértárgyalásokon rögzítik. A kollektív szerződés így tartalmazza az önkéntes pénztári hozzájárulások mértékét, amit a felek minden évben a bértárgyalások során áttekintenek, és azok végleges mértékét a bérmegállapodásban állapítják meg. Tartalmazza továbbá a munkavállalók számára biztosított havi hatezer forintos választható, kedvezményes adózású természetbeni juttatást - közölte a BKV, hozzátéve: az aláírók elfogadták a nulla forintos béremelést is.
Gulyás Attila, a nem sztrájkoló Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke az MTI-nek kedd este elmondta: a megállapodás szerint a kollektív szerződésben szabályozzák az egészség- és magánnyugdíjpénztári 3-3 százalékos munkáltatói hozzájárulást, de a pontos mértékről évente egyeztetnek a bértárgyalásokon. A dolgozók kapnak havonta 6 ezer forint értékű melegétkeztetési utalványt, illetve az év végén 45 ezer forint értékű ajándékutalványt - tette hozzá. Kitért arra, a 3 százalékos támogatás köre kibővülhet, de erről a bértárgyalásokon egyeztetnek tovább.
Gulyás Attila hangsúlyozta: a BKV menedzsmentje a nem sztrájkoló 12 szakszervezettel külön megállapodást is kötött, amelyben az áll, hogy a 2010-es bérmegállapodásban felülvizsgálják az internet-, vagy melegétkeztetési utalvány összegét, amelyet - ha a kollektív szerződésben szabályozott többi juttatás mellett fenntarthatónak ítélnek - visszamenőlegesen is felemelhetnek 6 ezerről 8 ezer forintra. Közölte azt is, hogy a nem sztrájkoló érdekképviseletek - amelyek nem írtak alá sztrájkmegállapodást - a bértárgyalásokon felléphetnek bérfejlesztési igényekkel, mert rájuk nem vonatkozik a sztrájkmegállapodásban rögzített nulla százalékos bérfejlesztés.
Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője az aláírást követően az MTI-nek elmondta: miután megegyezés született, a sztrájkbizottság visszavonta a sztrájkbejelentést, amelyet a vasárnapi megállapodás aláírásakor csak felfüggesztettek. A szóvivő sikeresnek és eredményesnek ítélte a sztrájkot, mivel megőrizték a korábbi kollektív szerződésben szereplő szociális juttatásokat. Ez minden idők legküzdelmesebb ksz-tárgyalássorozata, a szerződés pedig határozatlan időre szól, tehát azt feltételezi, hogy nem lesznek újabb konfliktusok - mondta Nemes Gábor.
A szakszervezetek december végén kétfelé szakadtak; 12 érdekképviselet aláírta az új kollektív szerződést és a szociális juttatásokról a bértárgyaláson akartak dönteni, 14 másik szakszervezet viszont nem fogadta el az új ksz-t, sztrájkbejelentést tettek és hatnapos munkabeszüntetést tartottak a múlt héten. Nemes Gábor a szakszervezetek szembenállásáról az MTI-nek azt mondta: azért nem akarták aláírni december végén az új ksz-t, mert a korábbi jogok nem érvényesültek volna benne, ezeket viszont hosszú idő alatt harcolták ki maguknak. Álláspontja szerint a kollektív szerződés aláírása őket igazolta, mert a többi érdekképviselet is belátta: jó eredményeket értek el, és biztosított számukra a reálbérek növekedése is.
Gulyás Attila szerint az alapvető tárgyalási technikákban keresendő a szakszervezetek kettéválásának oka. A nem sztrájkolók a bértárgyalásokon egyezkedtek volna a szociális juttatásokról annak érdekében, hogy az új ksz többi vívmánya január elsején életbe léphessen. Mivel december végén a 14 szakszervezet sztrájkbizottsággá alakult, már nem volt esély arra, hogy az összes szakszervezet egy tárgyalóasztalnál egyeztessen. Végül azonban ugyanazt, sőt - Gulyás Attila szerint - többet is elértek munkabeszüntetés és egységes álláspontok nélkül is, mint a sztrájkoló szakszervezetek.
A BKV-nál 2009. december 31-én lejárt az addigi kollektív szerződés. Fél évvel korábban megkezdték ugyan a tárgyalásokat, de december végéig sem sikerült megállapodni az új szerződés szövegéről, 2010 január elsejétől a BKV-nál a munka törvénykönyve szerint dolgoztak. A 26 szakszervezetből 12 aláírta az új ksz-t, az mégsem lépett életbe, mert az aláírók aránya nem érte el a 65 százalékot. Mivel 14 szakszervezetnek hosszas és napi többszöri tárgyalások után sem sikerült megállapodnia a menedzsmenttel, január 12-től határozatlan idejű sztrájkot hirdettek. A munkabeszüntetés kedd nulla órától hat napig tartott. Vasárnap késő este - Kocsis István vezérigazgató jelenlétében - végül aláírták a sztrájkmegállapodást a 14 szakszervezettel, amelyek akkor még csak felfüggesztették a sztrájkot.
MTI/Menedzsment Fórum
