Miben hibáznak leginkább a főnökök?
A gossipok megelőzhetőek
Feszültséghez vezethetnek a kommunikációs problémák is. Például ha egy vezető magával hoz egy munkatársat, azt gyakran rosszul vagy egyáltalán nem kommunikálja. Az sem helyes, ha mindig csak bejelenti a történteket, a miértekről meg elfelejt szólni. Ez esetben alakulnak ki az úgynevezett gossipok, amiknek megfelelő kommunikációval elejét lehet venni.
A vezetők jellembeli problémái általában összefüggnek a szakmai hibákkal, például az empátia hiánya gyakran vezethet rossz főnök-alkalmazott viszonyhoz. Az sem tesz jót a kapcsolatnak, ha a "fejes" zárkózott, határozatlan vagy túlságosan is határozott, kivételezik vagy éppen hangulatember, és emiatt nem kiszámítható vagy általánosít.
Ha nincs más megoldás, inkább váltsunk
Az amerikai szakértők azt tanácsolják a rendszeresen bírált alkalmazottaknak, hogy őrizzék meg derűlátásukat: "Kedvezőtlen helyzetben is maradjunk pozitívak, hiszen a rossz főnök-beosztott viszony sem tart örökké". A Grafton tanácsadója viszont úgy véli: váltani kell, mivel a rossz kapcsolat miatt lelki és fizikai problémák is kialakulhatnak.
Előtte azonban még próbálkozzunk meg a párbeszéddel, hiszen a vezető közeledésünket pozitívnak értékelheti. Ha mégsem így történik, és azt is konstatáltuk, hogy harmincas főnökünk nem megy belátható időn belül nyugdíjba, használjuk fel szakmai ismeretségeinket, és - akár költözés árán is - váltsunk munkahelyet. (Igaz, a magyar munkavállalókra nem jellemző a földrajzi rugalmasság.) Ha közvetlen felettesünkkel akadnak problémák, akkor próbáljunk szervezeten belül más egységben, munkakörben elhelyezkedni. Így elkerülhető a napi kapcsolat, ami jobb munkahelyi közérzethez vezethet.
A nagyfőnököket nem bírjuk
Igaz, - a Hewitt felmérése szerint - a magyar munkavállalók többsége elégedett közvetlen felettesével, és ma már általában kollegális viszony alakul ki a két fél között. A felsővezetés azonban gyakran kap negatív értékelést. Míg egy átlagos cégnél a közvetlen felettesükkel 60 százalékban elégedettek a dolgozók, a legjobb munkahelyeken ez az arány 75 százalék. A felső vezetőkkel szemben azonban előbbieknél csak 40, utóbbiaknál pedig 73 százalék fejezte ki elégedettségét.
Hazánkban ritkán fordul elő, hogy a beosztottak távozásra bírják felettesüket. Még akkor sem kerül erre sor, ha egyöntetűen nincsenek megelégedve vele, véli Balázsy Krisztina. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, kellő szervezeti háttér és egy összetartó csapat lenne szükséges. Valószínűbb, hogy a rossz légkör miatt inkább a dolgozók néznek új munkahely után.
Kovács Zita
Menedzsment Fórum
