A már létrejött kollektív szerződések közül amelyek ma hatályosak, azok alapvetően a jelenleg állami tulajdonban lévő menetrend szerinti autóbusz-közlekedést folytató részvénytársaságoknál találhatók. Véleményem szerint az ágazati kollektív szerződés a helyi kollektív szerződések helyét veszi át. Az első feladatok: kialakítani és elfogadni a bizottság szervezeti és működési szabályzatát, elkezdeni az ágazati kollektív szerződés előkészítését, ami az ágazat munkajogi, bérezési szabályait adná meg a két fél konszenzusa alapján. Ugyanakkor ha létrejön az ágazati kollektív szerződés, valószínűleg a helyi kollektív szerződések jelentősége erőteljesen csökken.
Az ágazati szintű megállapodásra azért van szükség, hogy létrejöjjön egy ágazati szintű munkaadói-munkavállalói egyezség, ami biztosíthatja a "munkabéke" tartós fennmaradását. Az uniós országok ágazati kollektív szerződései szinte minden kört érintenek, ráadásul a szabályozás is rendkívüli precizitású, hogy kizárják a legkisebb félreértést vagy kibúvási lehetőséget. Ez a lépcső egy többéves folyamat része, ami ha sikeresen elindul, olyan szintű megállapodásaink lehetnek, mint amit Hollandiában vagy Dániában láttunk.
Ennek a tendenciának a hatásai idővel jelennek meg, és elsőként vélelmezhetően a munkabérek és a körülmények módosulásában jelentkeznek. Ennek a költségeit várhatóan a munkaadónak kell állnia, amit a szolgáltatás árába kell beépíteni. A mi kimutatásaink szerint az európai uniós országok bérköltsége az árbevételhez viszonyítva 30 és 40 százalék között mozog, ami itthon csak 15-18 százalék. Ez a kényszerpálya tehát segít kialakítani a valós értékrendeket. Az unió is arra ösztönzi hazánkat, hogy alakítsuk ki a demokráciákban oly fontos szociális biztonságot, ami a csatlakozásunk utáni versenypozíció kiegyenlítéséhez is hozzájárul. A versenypozícióbeli különbségek pedig a bérkülönbségekben jelentkeznek, ami a ma működő intézményrendszerek eredménye. Nálunk a gépkocsivezetők bérezésére sok speciális szabály vonatkozik, de ezek elsősorban a költségtakarékossági szempontokat érvényesítik. Ezen a szemléleten az EU-csatlakozás hatására változtatnunk kell.
A legnagyobb kihívásnak talán azt érzem, hogy a munkaadó és a munkavállaló egy speciális szerveződést gerjesztő együttműködése alakult ki, tulajdonképpen államhatalmi és EU-s ösztönzésre. Nem általános a történelemben, hogy a munkaadók a helyzetükhöz képest segítik a munkavállalói szakszervezeti szerveződést, hisz csak a munkabéke fenntartásában érdekeltek, ami az oda vezető úton sok ellentét kompromisszummal történő megoldásával érhető el.
Forrás: Camion Truck
Érdekegyeztetés az EU előírások szerint
Aktuális kérdésekre válaszolt a NIT-HUNGARY és a NeHGOSZ képviselője A rendszerváltozás után hazánkban több szociális és munkajogi kérdés rendezésére nem került sor, a közeledő EU-csatlakozás viszont megköveteli e problémák egy részének sürgős rendezését.
