Milyen forrásból?
A vállalkozások számára egyelőre komoly dilemmát jelent a zöldenergia termelés és felhasználás, hiszen ez rendre magasabb kezdeti tőkebefektetéssel jár. A napelemek, napkollektorok, esetleg szélgenerátorok pedig csak évek múltán térülnek meg. A beruházás így sok vállalkozást, szervezetet int óvatosságra. Ezen segíthet, ha a beruházáshoz olyan forrásokat találunk, amelyek könnyítenek a terheken. Az elmúlt időszakban számos olyan vissza nem térítendő forrás volt elérhető a vállalkozások számára, amelyek segítették őket, és várhatóan a jövőben is lesznek hasonló pályázati lehetőségek.
A 2014 és 2020 közötti időszakban jelentős európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére. Igaz, ezzel párhuzamosan a mostani 10 százalék körüli szintről a megújuló energiaforrások részarányát 14,6 százalékra kell növelni. A célt leginkább támogató operatív program, a KEHOP keretében szándékoznak elérni, erre 1000 milliárd forint feletti összeg áll majd rendelkezésre. Ezen túl a Vidékfejlesztési Operatív Program (VP) és a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében önkormányzatok pályázhatnak, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pedig kifejezetten a vállalkozói szféra számára szól, és előreláthatólag ezek keretében is lesznek a megújuló energiafelhasználást támogató források.
Milyen és mekkora rendszert?
A pénzügyi forrásokon túl ugyanakkor mindenképpen érdemes a vállalkozásoknak átgondolni a technikai kérdéseket is. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy például mekkora napelemes rendszert szeretnének kiépíteni, hiszen a beruházás költsége mellett a megtérülésre is komoly hatással lehet, hogy a felhasznált energián túl megtermelt villamos energiának „mi lesz a sorsa”.
Ha például olyan rendszert építenek ki, melynek névleges teljesítőképessége nem haladja meg az 50 MW-ot, azt kiserőműnek minősül, míg háztartási méretű kiserőműnek (HMKE) az számít, mely kisfeszültségű hálózatra csatlakozik, és a csatlakozási teljesítménye felhasználási helyenként nem haladja meg az 50 kVA-t.
A háztartási méretű kiserőmű kategóriába tartozó rendszerek tulajdonosai, mint azt a háztartási méretű kiserőművek és kiserőművek telepítésével egyaránt foglalkozó MVM Partnertől megtudtuk, nem kerülhetnek be a kötelező átvételi rendszer (KÁT) mérlegkörébe. Háztartási méretű kiserőművek esetén úgynevezett szaldó elszámolást kötelező alkalmazni a termelő és a villamosenergia-kereskedő között. Ez azt jelenti, hogy az elszámolási időszak (havi, féléves, éves) alatt a közcélú hálózatból vételezett és az oda visszatáplált villamosenergia-mennyiségek különbségét számolja el a villamosenergia-kereskedő.
Mikor térül meg?
Noha ma már egyre több vállalkozás számára fontos kérdés a fenntarthatóság, a környezettudatos működés, mégis a cégvezetőket leginkább az érdekli, hogy megtérül-e egy ilyen beruházás, és mennyi idő alatt. Általánosságban azt lehet mondani, hogy számos tényező függvénye a megtérülés, ezért jelentős időbeni különbségek lehetnek, a szakértők a ma elérhető rendszereket és az energiaárakat figyelembe véve 10-15 év közötti időszakra teszik a rendszerek megtérülését.
Mindez azonban látványosan lecsökkenthető, ha a fent említett pályázati forrásoknak köszönhetően kevesebb önerőre van szükségük a vállalkozásoknak. Érdemes mindezt egy példában is végignézni. Jelenleg egy kisebb üzeme ellátását kiszolgáló 50 kW-os rendszer kiépítése nagyságrendileg 18 millió forintból megvalósítható. A példánkban a beruházás alternatívájaként egy jelenleg 2,5 százalékos fix hozam mellett megvásárolható állampapírt tekintettünk.
Első ránézésre a 12 éves megtérülés nem látszik túl vonzónak, ám számos beruházás esetén a befektetők még ennél is hosszabb idővel kénytelenek számolni a vállalkozások.
Jelentősen javít ugyanakkor a helyzeten, ha vissza nem térítendő támogatás mellett valósul meg a beruházás. Példánkban 40 százalékos támogatási intenzitással számoltunk, minden más feltétel a támogatás nélküli esettel azonos.
mfor.hu
A cikk megjelenését az MVM Partner támogatta.
